Ana səhifə

Mégis, a hivatkozott művekben is megszokottak az alábbi rövidítések


Yüklə 174.55 Kb.
səhifə1/4
tarix17.06.2016
ölçüsü174.55 Kb.
  1   2   3   4


Jegyzetek
Előszó

Az alábbiakban csak a legfontosabb, említett művekre, illetve tovább mutató, összegező művekre utalok. Néhol tájékoztató megjegyzést is szükségesnek láttam. Egyikben sem törekedtem teljességre. (A jegyzetekben idézett műveknél évekkel ezelőtti előadásaim hivatkozásaiból indultam ki. Ezeket nem óhajtottam „modernizálni”.) A nem-latin betűs művek átírásában, illetve a latin betűs írásoknál a mellékjelek feltüntetésében érthetőségre és egyszerűségre törekedtem. Minthogy különböző publikációkra hivatkozom, ez itt-ott következetlenséget eredményezett.

Minthogy a szövegben gyakran említek szépirodalmi, művészeti alkotásokat, hivatkozom történelmi eseményekre, személyiségekre, ezekhez csak akkor adok szakirodalmi hivatkozást, ha itt valamilyen sajátos körülmény teszi ezt szükségessé. Homérosz vagy Attila, a Biblia vagy Lukács György művei (stb.) esetében erre nincs szükség, vagy akkor sem, ha, mondjuk, Vörösmartytól idéztem. Folklór alkotások esetében is ugyanez a helyzet. Közismert (ókortudományi, művészeti, zenei, irodalmi, stb.) szaklexikonokat sem említek külön.

Óvakodtam attól, hogy csak az egyes szakmákban megszokott rövidítéseket adjak (például folyóiratok vagy egyéb publikációk esetében). Ezeket igyekeztem feloldani.

Mégis, a hivatkozott művekben is megszokottak az alábbi rövidítések:
AaTh = a nemzetközi mesetípus-katalógus számai, Antti Aarne és Stith Thompson: The Types of the Folktales, Helsinki, 1961. (FFC 184) alapján.

ATU = az új nemzetközi mesekatalógus, Hans-Jörg Uther: The Types of International Folktales, I-III. Helsinki, 2004. (FFC 284-286) alapján.

EM = a prózaepikai folklór műfajok nemzetközi lexikona: Enzyklopädie des Märchens, megindította Kurt Ranke, jelenlegi főszerkesztője Rolf. W. Brednich. 1977-től, eddig 12 kötet, a címszavak az S betű végéig jelentek meg.

FFC = Folklore Fellows Communications a Finn Akadémia kiadványsorozata (1910-től), amelyben eddig majd 300 kötet jelent meg.

VIL = Király István – Szerdahelyi István szerk.: Világirodalmi Lexikon. 1-19. Bp. 1970—1995. Akadémiai Kiadó.

Ha ez szükséges volt, a hivatkozott műveknél az „első” kiadásokat, vagy éppen a „legvégső” kiadásokat említem. Magyarra fordított művek esetében szerettem megadni az eredeti művek címét, megjelenési adatait. Ezek azért tanulságosak, mivel jelzik a megfogalmazás idejét, és arról is tájékoztatnak, mely időtől kezdve előkerült új adatok, szempontok már nem keresendők bennük.

Külön köszönöm könyvtárosunk, Molnár Szilvia segítségét, aki nemcsak e hivatkozások pontosításában volt segítségemre, hanem arra is rávezetett, hogy a „korszerű” (számítógépes) bibliográfiai visszakeresés bizony (sem a kutatók, sem a könyvtárosok számára) nem pótolja az említett művek kézbevételét, és főként elolvasását… Ugyanakkor ez a módszer mára nemcsak az olvasó tájékozódását segíti elő, hanem a szerzőt és szedőt egyaránt megkíméli attól, hogy hivatkozások beláthatatlan erdejében bolyongjon.

Nem akartam teletömni e könyvet a magam más tanulmányaira, könyveire való hivatkozásokkal. Erre azonban ott szükségem volt, ahol az éppenhogy megemlített télmáról máshol már szóltam, vagy a további összefüggések ott megismerhetők.


1. lap Kézdi Nagy Géza lexikonszerű rövidséggel tekintette át a kulturális antropológia hazai történetét: a Magyarország a XX. században c. kézikönyv (szerk. Kollega Tarsoly István) V. kötetében, Szekszárd, 2000. 161-169. lapokon. (ugyane könyvsorozatban, a 3. kötetben a magyar folklorisztika, a 4. kötetben pedig az antropológia áttekintése is olvasható.

Hoffmann Tamás: Európai parasztok. Életmódjuk története I. A munka. Bp. 1998. Osiris Kiadó. – II. Az étel és ital. Bp. 2001. Osiris Kiadó. A munkát eredetileg három kötetre tervezte a szerző. Az eddig közölt 15 fejezethez ad szakirodalmi utalásokat, ám ezeket nem lehet használni, mivel a bibliográfiai adatok feloldása nyilván az egész mű legvégén lesz csak közölve.

3. lap Lásd tőlem az Európa néprajza rész megfelelő fejezeteit: A kultúra világa. III. pótkötet. Sport és testkultúra. A tánc. A világ népei. Bp. 1965. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 506-537, 561-582, 903. A másik kiadásban, azonos címmel. A kultúra világa. IX. kötet. A Föld országai. A világ népei. Bp. 1965. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 664-695, 719-740, 1061

4. lap Lásd a megfelelő címszavakat a Magyar Néprajzi Lexikon, Világirodalmi Lexikon, Esztétikai Kislexikon, Kulturális Kisenciklopédia köteteiben. E címszavakból – oktatási célra – készült egy egyesített CD-szöveganyag is az ELTE BTK Folklore Tanszékén.

5 lap Az „európai etnológia” fogalom valódi történetéről lásd…..

Lásd „Az európai folklór Magyarországon” c. dolgozatomat…



Mitológikus bevezetés
7. lap A folklór definíciójáról, társadalomtörténeti korszakairól, az ide vonható jelenségek csoportosításáról részletesen írtam A folklór esztétikájához c. könyvemben (Bp. 1972. Kossuth Könyvkiadó)

Az Európa-mítosz krétai változatairól lásd Kerényi Károly: Görög mitológia. Bp. 1977. Gondolat. 75-77.

8. lap de Bartillat, Christian – Roba, Alain: Métamorphoses d’Europe. Trente siècles d’iconographie. Turin. 2000. Barthillat, Fondation pour une Civilisation Européenne.

9.lap Az európai-mítosz thébai változatait lásd Kerényi id. mű 201-203.

10. lap A magyarul megjelent válogatás. Bachofen, Johann Jakob: A mítosz és az ősi társadalom. Válogatott tanulmányok. Bp. 1978. Gondolat. – Der Mythus von Orient und Occident. Eine Metaphysik der alten Welt. Aus den Werken von J. J. Bachofen. Mit einer Einleitung von A. Baeumler. München, 1956. Beck.

11. lap Ferenczi Attila szerk.: A rejtélyes Aeneis. Aeneis-tanulmányok. Bp. 2005. L’Harmattan. (Párbeszéd-kötetek 2.) – Toporov, V.: Enej – cselovek szugybi. K „szrednyizemnomorszkoj” perszonologii. Csaszty I. Moszkva, 1993. Radiksz. – A műnek tervezték második kötetét is.



Földrajzi és történeti bevezetés
16. lap Constance Irwin nevezetes könyvében (Fair Gods and Stone Faces. New York, 1963. St. Martin’s Press, és sok más kiadásban) mégcsak nem is a teljesség igényével sorolja fel azokat az ötleteket, miszerint a nevezetesebb amerikai indián kultúrákat keletről érkezett jövevények hozták volna létre. A mű más nyelveken is megjelent „Kolumbusz kétezer évet elkésett” címmel.

Az egyik leghasználhatóbb kiadás, bibliográfiával, jegyzetekkel: Selmer, C.: Navigatio Sancti Brendani Abbatis. Notre Dame, Indiana, 1959. University of Notre Dame Press. – Egyébként a különböző és különböző címeken ismert középkori szövegek egyenként és együtt is sok filológiai problémát jelentenek. A XII-XIII. századi verses francia fordítás szövegét (Benedeit le voyage de Saint-Brendan címmel) 1979-ben Manchesterben Ian Short adta ki. – Most nem volt alkalmam a többi óír „túlvilágra-utazás” szövegeivel (pl. Bran, Fébail fiának utazása – Maelduin utazása, Snedgus és Mac Riagla utazása, Hui Corra utazása) foglalkozni.

17. lap Severin, Tim: A Brendan-expedíció. Bp.. 1981. Gondolat. („Világjárók” 141.) Eredetije The Brendan Voyage címmel jelent meg (London, 1978, Hutchinson), borítóján a biztosan nem túl szerény „The Greatest Adventure on Sea since Kon-Tiki” megjelöléssel.

18. lap A skandinávok vélt és valódi amerikai útjairól lásd: Holand, Hjalmar R.: Westward from Vinland. New York, 1940. az 1968-as új kiadás címe. Norse Discoveries and Explorations in America 982—1362. Leif Erikson to the Kensington Stone. New York, 1968. Dover. Az ú.n. Kensington-követ 1898-ban találták Nyugat-Minnesotában. Az igen elegáns rúnaírással készített 12-soros szöveg szerint egy harminctagú vinlandi skandináv csapat 1362-ben járt erre. A szöveg nyelve és stílusa 19. századi falusi svéd, némi norvég és angol beütéssel. Még egy AVM jel is előfordul, nyilván az „Ave Maria” rövidítéseként.

Általában a témáról lásd tanulmányomat: Korai viking források az Újvilágról. Antik Tanulmányok 32 (1987) 73-82.

Sajnos a Vinland-szagák szövege nem olvasható gondos magyar fordításban.

Egyébként Honti János külön is foglalkozott mind a kelta túlvilágra-utazásokkal, mind a Vinland-történetekkel. Lásd: Válogatott tanulmányok. Bp. 1962. Akadémiai Kiadó, az ilyen tárgyú írások a 265-312. lapok között.

A vikingekről magyarul is több kiváló szakmunka (és néhány tudománynépszerűsítő mű) is napvilágot látott. Lásd pl. Brøndsted, Johannes: A vikingek. Bp. 1983. Corvina Kiadó. – Legutóbb: Roesdahl, Else: A vikingek. Bp. 2007. General Press.

19. lap Ingstad, Helge: Vikingek az Újvilágban. Bp. 1972. Gondolat.

20. lap A grönlandi régészet eredményeinek első összefoglalásai: Nørlund, Poul: Meddelelser om Grønland. København, 76 (1930) , 88 (1934).

21. lap A saga-irodalomról lásd a Világirodalmi Lexikon megfelelő címszavát, benne táblázatos áttekintéssel, illetve az ott idézett irodalmat, mondjuk az 1980-as évek elejéig. Azóta, persze, új áttekintések is megjelentek.

22. lap Az itt nem részletezett térképtörténeti összefüggésekre is utal (nem igazán látható illusztrációkkal) Stegena Lajos: Térképtörténet. 2. kiadás. Bp. 1981. Tankönyvkiadó.

24. lap Magyarul: Braudel, Fernand: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I-III. Bp. 1996. Akadémiai Kiadó – Osiris Kiadó. Az egész első kötet a „környezet” címet viseli, a második a gazdaság, a népesség, a kereskedelem és a társadalom kérdéseivel foglalkozik, és csak a harmadik kötet adja az 1550-nel kezdődő fél évszázad történelmét. – A Franciaországot bemutató áttekintés (Franciaország identitása. Bp. 2003. Helikon – eredetije L’identité de la France. Paris, KIADÓ) első kötete „a tér és a történelem” címet viseli, és nyilván a korábbi megfogalmazás továbbfejlesztése. Braudel többi, időnként magyarul is olvasható művére most nem szükséges utalni.

26 lap Cocchiara, Giuseppe: Bevezetés a szicíliai folklórba. Ethnographia 74 (1963) 342-349. – Henningsen, Gustav: Sicilien: ett arkaiskt mönster för sabbaten. In: Ankarloo, Bengt – Henningsen, Gustav (utg.): Häxornas Europa 1400-1700, Lund, 1987. Institutet för Rätthistorisk Forskning, 170—190, a korábbi ilyen nézetek összegezésével. Carlo Ginzburg számos művében fejtegeti ezt a régi történetiséget. Ez a szemlélet jellemzi a budapesti boszorkánykutató-konferecia anyagából szerkesztett Ethnographia-szám (101. évfolyam /1990/ 3-4. szám) elején, a 357-362. lapokon olvasható rövid írását is.

26. lap Hérodotosz szövegét (I. könyv, 1-5. részek) lásd: Görög történetírók. Válogatta, szerkesztette és az utószót írta Ritoók Zsigmond. Bp. 1988. Európa Könyvkiadó. 7-9. (A világirodalom klasszikusai)

28. lap Hérodotosz a szkítákról (IV. könyv, 5-13 részek) Id. mű 92-95.

28. lap „A szkíták aranykincseit” bemutató kiadványok közül lásd: Brasinszkij, I.: Szkíta kincsek nyomában. Bp. 1985. Helikon Kiadó. – Szkíták aranya. A leningrádi Ermitázs vendégkiállítása. Bp. 1985. Szépművészeti Múzeum. Ezekben van további irodalom is. Ezért a külföldi kiállítási kiadványokat nem is sorolom fel. A korábbi régészeti korszakokat is több nagy kiállítás mutatta be. Lásd pl.: Avant les Scythes. Préhistoire de l’art en URSS. Paris, 1979. Grand Palais. Ministère de la Culture et de la Communication – Éditions de la Réunion des Musées nationaux. A magyarországi régészeti leletek szkíta összefüggéseire most nem kell kitérnünk. (Minthogy ez a téma kívül esik könyvünk keretein.) Kiváló kiadványok és csodaszép kiállításkatalógusok sorát idézhetnénk. Talán egyetlen, a nagyközönség számára készült kis kötetet mégis említenék, mivel azt vettem észre, erről ma már senki sem tud: Domanovszky György: A szkítáktól a magyarokig. Bp. 1938. Officina. Több más, külföldi és tematikus kiállítást is megemlíthetnénk. (Most ezt sem tesszük.) Különösen az orosz tudományosságban évszázadok óta folyik a szkíták „néprajzának” sőt „folklórjának” feltárása. Lásd pl.: Besszonova, Sz. Sz.: Religioznüe predsztavlenija szkifov. Kijev, 1983. Naukova Dumka. -- Kuklina, I. V.: Etnogeografija Szkifii po anticsnüm isztocsnikam. Leningrad, 1985. Izdatelsztvo „Nauka”. – Raevszkij, D. Sz.: Model mira szkifszkoj kulturü. Moszkva, 1985. Izdatelsztvo „Nauka”. Az elbeszélő folklórról: 33-76. – Népszerűsítő munka, ám sok, nálunk alig ismeret összefüggésre híja fel a figyelmet: Bongard--Levin, G. M. – Grantovszkij, E. a.: Szkítiától Indiáig. Az ősárja történelem talányai. Bp. 1981. Gondolat. (még szibériai és már finnugrisztikai vonatkozásokra és a sámánizmusra is kitér, elgondolása szerint az egész szibériai mitológia innen származtatható.)

29. lap Orosz kutatók külön könyvben állították össze Hérodotosznak a mai orosz területekre vonatkozó szövegeit, jó szövegkiadásban, pontos fordítással és mintegy 300 lapnyi (!) jegyzetapparátussal. Itt a közelmúlt szakismereteit összegezték. Dovatur, A. I. – Kallisztov, D. P. – Sisova, I. A.: Narodü nasej sztranü v „Isztorii” Gerodota. Teksztü Perevod Kommentarij. Moszkva, 1982. Izdatelsztvo „Nauka”.

Rozsály Ferenc: A hippokratesi népismeret szempontjai. Bp. 1942. Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetem Görög Filológia Intézet. (Magyar—görög tanulmányok 18.)

30. lap Hippokratészről általában két kitűnő magyar könyv is szól: Hornyánszky Gyula: A görög felvilágosodás tudománya. Hippokrates. Bp. 1910. Magyar Tudományos Akadémia. (A könyvben a „néprajzi” szempontok egyébként alig kapnak szót.) – Kerényi Károly: Az isteni orvos. Tanulmányok Aszklépioszról és kultuszhelyeiről. Bp. 1999. Európa.

A többi természettudomány fejlődésének általános vázlatát adja: Szabó Árpád – Kádár Zoltán: Antik természettudomány. Bp. 1984. Gondolat-

32. lap Kitűnő magyar kiadás: Strabón /!/: Geógraphika. Bp. 1977. Gondolat. A mű régies magyar helyesírással adja a neveket, és tartalomjegyzék híján nehéz tájékozódni benne, viszont kiváló mutatója van. A II. könyv II. részének 43. fejezete a 165-166. lapokon.

33. lap A VII. könyv III. része Uott, a 312-325. lapokon.

A XI. könyv II-XI. része Uott, az 527-551 lapokon. Ezen belül az amazonokról az 537-538. lapokon.

35. lap A „dominó-effektust” Vajda László „Kettenreaktion” névvel használja azóta többször közzétett tanulmányában: Zur Frage der Völkerwanderungen. Paideuma 19/20 (1973/74) 5-53. Ennek 3. részében foglalkozik Hérodotosz adataival. A tanulmányt magyarra is lefordították: A népvándorlások kérdéséhez. Századok 129 (1995) 107-144.

36. lap Szibéria meghódításának hatalmas (és nem teljes) a szakirodalma. Egy áttekintő munka: Mirzoev, V. G.: Isztoriografija Szibiri. (Domarkszisztszkij period). Moszkva, 1970. Izdatelsztvo „Müszl”. – A szibériai folklór problémáiról lásd tanulmányomat. Ursprung der sibirischen Folklore. Specimina Sibirica 1 (1988) 243-249.




Az ősembertől az antikvitásig
38. lap Sebeok, Thomas A.: A művészet előzményei. Bp. 1983. Akadémiai Kiadó. (Korunk tudománya) Az angol eredeti 1979-ben jelent meg. A homológiáról: 21. lap.

Leroi-Gourhan, André: Az őstörténet kultuszai. Bp. 1985. Kozmosz. A szerző más, fontos, deskriptív vagy áttekintő műveit itt nem kell említenem.

Az ősember művészetének úttörő jelentőségű kutatástörténete: Kühn, Herbert: Eiszeitkunst. Die Geschichte ihrer Erforschung. Göttingen, 1965. Musterschmidt-Verlag. Ezt a művet László Gyula nem ismerte, esztétikájában Lukács György azonban idézi Kühn könyvét a „jégkorszaki festészetről”. Lukács Az esztétikum sajátossága c. könyvében (Bp. 1965. Akadémiai Kiadó) hosszasan foglalkozik a barlangi művészettel (pl. I. kötet 411-430), kár hogy erről régészeink máig sem vettek tudomást. Kühn később is több áttekintést adott a „jégkorszaki” művészetről, és megírta az őstörténet-kutatás kutatástörténetét is: Geschichte der Vorgeschichtsforschung. Berlin – New York, 1976. De Gruyter.

39. lap László Gyula: Az ősember művészete. Bp. 1968. Corvina. A mű szűkreszabott irodalomjegyzékében (116-117. lapok) a magyar előzmények között csak a maga 1955-ös füzetét említi. Azonban mások már érdekes megjegyzéseket tettek, noha e témának nálunk máig sem akadt szakértője. Zolnay Vilmos: A művészetek eredete. Pokoljárás. Bp. 1983. Magvető Könyvkiadó (1. kiadása: Pokoljárás. Az ember halála és halhatatlansága. – A művészetek születése. 1971) inkább az etnológia és a néprajz ismeretanyagát használta fel, és érdekes irodalomjegyzéke, képei ellenére is csak sokfelé kalandozó esszé.

A nemzetközi szakirodalom igen tekintélyes, de erre nem térek ki. Egy kitűnő szovjet tanulmánykötet (nem teljes) magyar fordítása: (Nekljudov, Sz. Ju. Szerk.:) A művészet ősi formái. Bp. 1982. Gondolat.

40. lap Laming, Annette: Őskori barlangművészet. Lascaux. Bp. 1969. Gondolat. (A fordítás az 1959. évi angol kiadásból készült. Ezen kívül van több, más nyelvű kiadás is.)

Francev, J. P. felelős szerk.: Világtörténet. I. kötet. Bp. 1967. Kossuth Könyvkiadó. Összefoglaló időrendi táblázat a kötet végén a (számozatlan) 674. laptól kezdve.

41. lap A mai régészet elméleti történetét mesteri módon tekinti át: Trigger, Bruce G.: A History of Archaeological Thought. New York, 2006. Cambridge University Press. (2. kiadás, az első 1989-ben jelent meg. A szerző szerint azóta igazán megnőtt az érdeklődés a régészet története iránt, „évenként egy vagy két fontos könyv és sok tanulmány” látott napvilágot. A szerző a maga módszerét „ontológiai materializmus és episztemológiai realizmus” szavakkal határozza meg (előszó, xix lap). Sajnos, most nem volt terünk a munka elméleti szintű bemutatására, amely igen tanulságos lenne nemcsak régészeink számára.

41. lap A vezető modern angol régészek néhány magyarul megjelent munkája (a teljesség igénye nélkül, a mi publikációink időrendjében): Clark, Graham: A vadembertől a civilizációig. Bp. 1948. Magyar Könyvbarátok Kultúregyesülete. 1949-ben a Szikra Kiadó is megjelentette. (Eredeti: From Savagery to Civilisation. London, 1946. tudománynépszerűsítő.) – Childe, Gordon: A szerszámok története. Bp. 1949. Szikra. (Eredeti: The History of Tools. Könyvrészlet, tudománynépszerűsítő.) – Childe, Gordon V.: A civilizáció bölcsője.

Childe, Gordon: A civilizáció bölcsője. Bp. 1959. Gondolat. (Eredeti: What happened in History? Harmondsworth, 1942. későbbi kiadásokban is. Tudománynépszerűsítő.) – Childe, Gordon V. : Az európai társadalom őstörténete. Bp. 1962. Gondolat. (Eredeti: The Prehistory of European Society. Harmondsworth, 1958. Tudománynépszerűsítő.) – Childe, Gordon V.: Az ember önmaga alkotója. Bp. 1968. Kossuth. (Eredeti: Man makes himself. London, 1936. és további kiadásokban is. Tudománynépszerűsítő.) – Clark, Grahame: A világ őstörténete. Bp. 1975. Gondolat. (eredeti: World Prehistory. An Outline. Cambridge, 1961.) – Piggott, Stuart: Az európai civilizáció kezdetei. Bp. 1987. Gondolat. Makkay János alapos utószavával. (Eredeti: Ancient Europe from the Beginnings of Agriculture to Classical Antiquity. Edinburgh, 1965.) Mindebből jól látható, hogy olykor a materialista ideológia szolgálatában jelentek meg a tudománynépszerűsítő művek (amelyek azonban a világhírű Penguin-sorozatok színvonalát képviselték). A sorrend ugrálásai pedig azt eredményezték, hogy még a rokontudományokból jött olvasók sem tudhatták, voltaképpen idejétmúlt, vagy aktuális tényismeretet szednek fel. A szakmai viták is rejtve maradtak.



Happened in History? London, 1954, javított kiadás, tudománynépszerűsítő.) – Childe, Gordon: Az európai társadalom őstörténete. Bp. 1962. Gondolat Kiadó. (Eredeti: The Prehistory of European Society. London, 1958. tudománynépszerűsítő.) – Childe, V. Gordon: Az ember önmaga alkotója. Bp. 1968. Kossuth Könyvkiadó. (Eredeti: Man makes Himself. London, 1936. tudománynépszerűsítő.) – Clark, J. D. G.: A világ őstörténete. Bp. 1975. Gondolat. (Eredeti: World Prehistory: An Outline. London, 1961.) – Piggott, Stuart: Az európai civilizáció kezdetei. Az őskori Európa az első földművelőktől a klasszikus ókorig. Bp. 1987. Gondolat. Makkay János kitűnő utószavával. (Eredeti. Ancient Europe from the Beginnings of Agriculture to Classical Antiquity. Edinburgh, 1965.)

42. lap Renfrew, Colin: A civilizáció előtt. A radiokarbon—forradalom és Európa őstörténete. Bp. 2001. Osiris. (Eredeti: Before Civilisation. London, 1983. Penguin.)

43. lap Renfrew, Colin: Archaeology and Language. The Puzzle of Indo-European Origins. London, 1987. Jonathan Cape. Későbbi kiadásokban is.

44. lap Gimbutas, Marija: The Prehistory of Eastern Europe: Mesolithic, Neolithic and Copper Age Cultures in Russia and the Baltic Area. Cambridge, Mass. 1956. Harvard University Press – Peabody Museum. – Az indoeurópai népek őshazájáról szóló dolgozatait az említett művek felsorolják. Ikonográfiai, később feminista ikonográfiai munkái közül csak a legfontosabbakat említem: The Gods and Goddesses of Old Europe: 7000 to 3500 BC.: Myths, Legends, and Cult Images. London, 1974. Thames and Hudson. (Új, lényegesen javított kiadása: 1982. Ebben a kezdő évszám „6500”.) – The Language of the Goddess. London, 1989. Thames and Hudson. (Új kiadása: 2001.)

A nevezetes monográfia: Gamkrelidze, T. V. – Ivanov, V. V.: Indoevropejszkij jazük i indojevropejci. Isztoriko—tipologicseszkij analiz prajazüka i protokulturü. Tbiliszi, 1984. I-II. Izdatelsztvo Tbilisszkogo Universziteta. – Gamkrelidze, Thomas V. – Ivanov, Vjačeslav V. : Indo-European and the Indo-Europeans. Reconstruction and Historical Analysis of a Proto-Language and Proto-Culture. I-II. Berlin, 1994. Mouton – De Gruyter.

A vitából (a némileg kaotikusan összefüggő szövegek – amelyek már a monográfia lezárása után, ám még végleges megjelenése előtt készültek, és ugyanazt az érvelést különféle változatokban adták elő, majd a különböző helyeken kiadott angol fordítások csak bonyolították a helyzetet) lásd: Gamkrelidze, T. V. – Ivanov, V. V.: Vestnik Drevnej Istorii 1980:3. 3-27. = The Ancient Near East and the Indo-European Problem. Soviet Studies in History 1983 (22) l-2: 3-52. -– Gamkrelidze, T. – Ivanov, V. : Vestnik Drevnej Istorii 1981:2. 11-33. = The Migration of Tribes Speaking the Indo-European Dialects from their Original Homeland in the Near East to their Historical Habitations in Eurasia. Soviet Studies in History 1983 (22) 1-2: 53-95. = The Ancient Near East and the Indo-European Question. The Migration of Tribes Speaking Indo-European Dialects. The Journal of Indo-European Studies 1985. 13: 1-2. 3-91. –

Djakonov, I. M. : O prarodine noszitelej indojevropejszkih dialektov. Vesztnik Drevnej Isztorii 1982. No. 3: 3-30., No. 4: 11-25 = D’iakonov, I. M.: On the Original Home of the Speakers of Indo-European. The Journal of Indo-European Studies 1985. 13: 1-2. 92-174. (és még: Soviet Anthropology and Archaeology 1984 (23) 2: 5-87.) -- Gamkrelidze, T. V. – Ivanov, V. V.: The Problem of the Original Homeland of the Speakers of Related Dialects and on the Methods of its Determination. Vestnik Drevnej Istorii 1984:2. 107-122. -- Praktikus összefoglalás az újabb kutatásokról (is): Mallory, J. P.: In Search of the Indo-Europeans. Language, Archaeology and Myth. London, 1989. Thames and Hudson. (Későbbi reprintekben is.)

46. lap Makkay János: Az indoeurópai népek őstörténete. Bp. 1991. Gondolat. Pontosan: 45-46.

47. lap Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába. A balti kultúra a régiségben. Bp. 1997. Osiris Kiadó. Pontosan: 46.

50. lap Chadwick, John: A lineáris B megfejtése. Bp. 1980. Gondolat.

  1   2   3   4


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©kagiz.org 2016
rəhbərliyinə müraciət