Ana səhifə

KurzusleíRÁsok szak: kulturáis antropológia tagozat: levelező szemeszter: 2004/2005. félév


Yüklə 329.76 Kb.
səhifə1/4
tarix19.06.2016
ölçüsü329.76 Kb.
  1   2   3   4
KURZUSLEÍRÁSOK
SZAK: kulturáis antropológia

TAGOZAT: levelező

SZEMESZTER: 2004/2005. 2. félév



I. BTKUT203




II. A kulturális antropológia története

III. Dr. Biczó Gábor

IV.

V.

VI. előadás

VII. kollokvium

VIII. 2

IX. 3

X.

XI. A kulturális antropológia története című tárgy a Társadalomtudományi alapvetés című tárgyhoz kapcsolódik. A tárgy a történeti partikularizmushoz kapcsolódó szerzők életművének bemutatásán keresztül nyújt betekintést a 20-as és 30-as évek népszerű antropológiai iskoláinak tudományos eredményeibe. A pszichologizáló kultúra és személyiség iskola (Ruth Benedict és Margaret Mead) kapcsán felmerülő freudi hatás vizsgálatát a pszichoanalitikus antropológia (Róheim Géza és Abram Kardiner) bemutatásán keresztül hajtjuk végre. Az előadássorozat kiemelten fontos feladata az európai, elsősorban az angol és francia antropológia klasszikusainak ismertetése. Az Emil Durkheimhez és tanítványaihoz (Marcel Mauss) kapcsolódó szociálantropológiai koncepció szellemtörténeti gyökereinek (Comte pozitivizmusa és Hegel szellemtörténeti idealizmusa) ismertetése alapozza meg a kollektív tudat és a társadalmi intézmények, intézményrendszerének működésének vizsgálatát maga elé tűző modern európai antropológia karriertörténetét. Claude Lévi-Strauss strukturális antropológiája, Radcliffe-Brown funkcionális strukturalizmusa, valamint Malinowski funkcionalizmusa jelentik a korszak legfontosabb témáit, bár sor kerül emellett a brit szociálantropológia második szerzői generációjának bemutatására is (Evans-Pritchard, Leach). Az antropológiai tudománytörténetének második világháborút követő korszakát az újabb irányzatok bemutatása uralja. Az irányzatokat ismertető előadások a VII-X. szemeszterben kötelező szakantropológiai tárgyakat bevezető és megalapozó ismeretanyagot közvetítenek.

XII. aláírás, kollokvium

XIII.

1. Ruth Benedict

2. Margaret Mead


  1. A freudianizmus hatása az antropológiára és ennek kritikája (Kardiner és a neofreudianizmus)

  2. Francia strukturalizmus I.: E. Durkheim

5. Francia strukturalizmus II.: C. Lévi-Strauss

6. Brit szociálantropológia I.: Radcliffe-Brown

7. Brit szociálantropológia II.: Malinowski

8. Brit szociálantropológia III.: E. Evans-Pritchard, E. Leach, Raymond Firth

9. Szimbolikus antropológia

10. Leslie White és az általános evolúció elmélete

11. Kulturális ökologizmus

12. Interpretív antropológia, C. Geertz

13. Feminista antropológia

14. Posztmodern antropológia

15. Összefoglaló előadás


XIV.

Antropológiai irányzatok a második világháború után. szerk. Biczó Gábor Debrecen, Csokonai, 2003

Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Budapest. Századvég Kiadó, 1994.

Bohannan, Paul-Glazer, Mark szerk.: Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Budapest, Panem, 1997

Malinowski, B.:Baloma. Budapest, Gondolat, 1972


XV.

Durkheim, E.: A társadalmi tények magyarázata. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978. Forrásmunkák a kultúra elméletéből 1. szerk: Maróti Andor Tankönyvkiadó. Budapest 1988.

Freud, S.: Esszék. Budapest, Gondolat, 1982.

Hoppál Mihály - Niedermüller Péter szerk.: Jelképek. Budapest. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1983.

Lévi-Strauss, Claude: Faj és történelem. Budapest. Napvilág, 1999

Lévi-Strauss, C.: Szomorú trópusok. Budapest, Európa.1973.




XVI.




I. BTKUT 205

II. Kutatásmódszertan I.

III. Dr. Kotics József

IV.

V. KA 06

VI. előadás

VII. kollokvium

VIII. 2

IX. 3

X. BTKUT201-202

XI. A kulturális antropológia a különböző népek és népcsoportok kultúráját és társadalmi szerveződését empirikus, azaz tapasztalati tények alapján kutató tudomány, s mint ilyen következtetéseit a kutatott társadalom körében személyesen gyűjtött és rendszerezett információkból vonja le. A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék az empirikus kultúrakutatás alapfogalmait, a tudományos kutatás természetét, a kutatási terv készítését valamint a terepmunka szerepét és jelentőségét az empirikus kultúrakutatásban.

A kurzus az empirikus kultúrakutatásának módszertani alapozása után az antropológiai kutatás módszertani sajátosságait kívánja bemutatni. A kollégium átfogó képet kíván adni az antropológiai gyűjtőmunka legfontosabb módszereiről és technikáiról, másfelől az alapvető kutatástechnikák gyakoroltatásával fejleszteni kívánja a megfigyelőkészséget, valamint az adatrögzítés- és rendszerezés alkalmazásának lehetőségeit és módjait kívánja megismertetni. A hozzátartozó szemináriumon az előadáson elhangzottak gyakorlati elsajátítása folyik.



XII. aláírás, kollokvium

  1. XIII. A tudomány fogalma. A tudományos kutatás természete. A tudományos kutatás alapfogalmai.

  2. A kutatás folyamata. A kutatási terv készítése.

  3. Operacionalizálás. Konceptualizálás.

  4. Mintavételi eljárások az empirikus kultúrakutatásban.

  5. A kérdőívek típusai. Kérdőívkészítés és kódolás.

  6. A terepmunka kutatások története.

  7. A terepmunka objektív és szubjektív feltételei.

  8. Feljegyzések a terepen. A cenzus fajtái, jelentősége. A genealógiai módszer.

  9. Interjútechnikák. Az etnográfiai interjú. Foglalkozási interjú.

  10. Narratív interjú. Élettörténetek.

  11. Személyes dokumentumok az empirikus kultúrakutatásban.

  12. Megfigyelések az empirikus kultúrakutatásban.

  13. Proxemikai megfigyelés.

  14. A résztvevéses megfigyelés elmélete és gyakorlata.

  15. A szociometria alkalmazhatósága az empirikus kultúrakutatásban.

XIV. Babbie, Earl

1995 A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi 30-337.

Borsányi László

1988 Megfigyelési technikák az etnológiai terepmunkában. Ethnographia 53-82.

1991 Az élettörténetek jelentõsége az antropológiai ku­ta­tá­sok­ban és az életút interjú készítésének fõbb szempontjai. Át­menetek (a csíkszeredai Kommunikációs antropológiai mû­hely kiadványa) 2(4):59 64.

Hankiss Ágnes

1980 „Én-ontológiák”. Az élettörténet mitologikus áthangolása. In: Hiedelemrendszer és társadalmi tudat. Szerkesztette Frank Tibor-Hoppál Mihály Budapest, II. kötet 30-39.

Kunt Ernő

1990 Emlékezés és felejtés, avagy a halál három kalapja. In: Holmi 1990. október 1089-1101.

Niedermüller Péter

1988 Élettörténet és életrajzi elbeszélés. Ethnographia 3-4. sz. 376-389.

Cseh-Szombathy László és Ferge Zsuzsa (vál.)

1971 A szociológiai felvétel módszerei. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 49-104.

Kolosi Tamás   Rudas Tamás

1988 Empirikus problémamegoldás a szociológiában. (Tár­sa­da­lom­ku­tatási Módszertani Tanulmányok I.) OMIKK   TÁRKI, Bu­da­pest.

Mérei Ferenc



  1. Közösségek rejtett hálózata. A szociometriai értelmezés Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont




XV.

Bíró A. Zoltán

1996 A történetmondás mint az antropológiai kutatás tárgya. In: Elmentünk? Székelyföldi életutak. Szerkesztette: Bodó Júlianna-Oláh Sándor. Csíkszereda. KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja 237-259.

Kelemen János

1990 Tudományelmélet: módszerek és programok. BUKSZ (2) Nyár 217-226.

Winch, Peter

1988 A társadalomtudomány eszméje. 53 94. pp. II. A jelentéssel bíró viselkedés természete. III. A társadalomkutatás mint tudomány. (Hermész Könyvek) Akadémiai Kiadó, Budapest

Fél Edit


1991 A saját kultúrájában kutató etnológus. Ethnographia 102 (1-2):168-180.

Werner, Osvald

1994 „Transzcendencia” és metodológia az etnográfiában. in A kultúrakutatás esélyei. Replika 13 14:175 182.p

Becskeházi Attila

1991 Valóságfelépítés az élettörténetekben. Valóság 7. sz. 65-73.

Buda Béla

1980 Az empátia más felhasználási területei. in Buda Béla Az empátia   a beleélés lélektana: 286 296.pp. Gondolat, Budapest


XVI.




I. BTKU206

II. Kutatásmódszertan II.

III. Dallos Csaba

IV. –

V. –

VI. szeminárium

VII. gyakorlati jegy

VIII. 2

IX. 2

X. –

XI. A tantárgy tanulmányozása során a - kutatások előkészítésével kapcsolatban - a kutatási téma tudományos problémaként való megfogalmazásával; a konceptualizálással és az operacionalizálás folyamatával, jelentőségével; a jelenségek térbeli-, időbeli és társadalomban való lokalizálásával kapcsolatos döntésekkel; a mintavétel alapgondolatával és a mintavételi eljárásokkal ismerkednek meg a hallgatók. A kutatási módszerek közül elsősorban a dokumentum elemzés, a megfigyelés és a kérdezés különböző módszerei szerepelnek a tematikában. A félév végére a hallgatók egy-egy téma kutatására fiktív kutatatási tervet készítenek.

XII. szemináriumi feladatok elvégzése

XIII.

  1. Az empirikus társadalomtudományi kutatások céljai, alapelvei.

  2. A kutatási téma megválasztása, a tudományos probléma megfogalmazása.

  3. A hipotézis: szerepe, felállítása, fajtái.

  4. A kutatás fogalmainak meghatározása.

  5. A vizsgálatok főbb típusai.

  6. A mintavétel alapgondolata. Mintavételi eljárások.

  7. A kérdezés. Az interjú.

  8. A strukturált és a strukturálatlan interjú.

  9. Hallgatói kutatási tervek

  10. Hallgatói kutatási tervek

  11. Hallgatói kutatási tervek

  12. Hallgatói kutatási tervek

  13. Hallgatói kutatási tervek

  14. Hallgatói kutatási tervek

  15. Hallgatói kutatási tervek

XIV. Babbie, Earl

1995 A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi

Cseh-Szombathy László - Ferge Zsuzsa szerk.:

1971(2) A szociológia felvétel módszerei, Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó



XV.

XVI.




I. BTKUT210

II. Világ népei I.: Közép-Európa népei

III. Dr. Ilyés Zoltán

IV.

V.

VI. előadás

VII. kollokvium

VIII. 2

IX. 3

X.

XI. A tantárgy célja, hogy a történeti ill. néprajzi szemlélet mellett a kulturális antropológiai bevezető kurzusok során bemutatott szemléletmód alkalmazásával tárgyalja Közép-Európa népeinek életmódját, államainak, történeti-kulturális régióinak kialakulását, történeti tér- és identitásszerkezetét, hagyománykonstruáló magatartását, nemzeti ideológiáit, izolációs vagy éppen integrációs törekvéseit. Mindenekelőtt a Közép- Európa fogalom változatainak, a térség sok szerző által vitatott határainak bemutatására vállalkozunk, majd a hagyományosan többkultúrájú terület egyes népeit, népcsoportjait, etnokulturális csoportjait, szórványait tárgyaljuk, gyakran átlépve az egyes országhatárokat vagy geopolitikai érdekszférákat. A kurzus végén a sajátos kulturális és történeti alapú regionalizmusokat mutatjuk be.

XII. aláírás, kollokvium

XIII.

1. Közép-Európa fogalma, határai. Etnikai-, kulturális-, vallási- és nyelv- és politikai határok, interferencia zónák. Közép-Európa koncepciók.

2. Balti népek (litvánok lettek, észtek; a birodalmak közötti ütköző szerep történeti változásai, nemzeti identitás. Hagyományalkotás a rövid államiság szolgálatában )

3. Lengyelek (etnokulturális tagoltság, gorálok, slonzákok, sziléziaiak, kasubok, mazuriak, litván-lengyel, belorusz-lengyel, német-lengyel, ukrán-lengyel kulturális interferenciák; Galícia, Bukovina és a mai Litvánia lengyelsége; a lengyel emigráció hagyományápolása, kapcsolattartása)

4. Németek ( a törzsterületek németsége: Svájc, Ausztria, Németország. Regionális tagoltság /bajorok, svábok, frankok, poroszok, szászok stb./. nyelvjárási, közjogi, kulturális tagoltság és a német egység problematikája. Nemzeti identitás. Blut und Boden – nagynémet ideológiák. Dél-Tirol.

5. A németség Közép-Európa keleti felében I. (A nyelvsziget (Sprachinsel) problematika. A “német szellem közép-európai kisugárzásai, a német kulturális minta régiónkban. Krajnai németek /Gottschee- Szlovénia/, Szudéta- és kárpáti németség. Németek Teschenben, Sziléziában, Galíciában, Bukovinában, Besszarábiában és Dobrudzsában. )

6. A németség Közép-Európa keleti felében II. (Cipszerek, erdélyi szászok, magyarországi svábok. Kitelepítések, kulturális önszerveződés, hagyományápolás az újhazában, szudétanémet kárpáti német és dunai sváb honfitársi szövetségek. Kulturális önszerveződés az Altheimatban 1989 után.)

7. Csehek/morvák és szlovákok (Cseh szórványok Galíciában, Bécsben, Szlavóniában, Bánátban. A cseh kézművesek, szakmunkások közép-európai kirajzásai. A morva regionális identitás. Morva szlovákok- a nyugati szlovák kulturális határ kérdései, szlovák-cseh irodalmi- , kulturális- és politikai kapcsolatok, pánszláv ideológia.

8. Románok (vlachok Közép-Európában: Szepesség, morva-vlachok. Isztrorománok. A román nemzeti identitás kialakulása. A román identitás és néplélek szimbóluma: a Mioriţa. A nemzeti tudat és román történeti hagyomány megkonstruálása. A populara és a metokán értelmiség)

9. Magyarok (A nemzettudat történeti alapjai. A táji tagoltság vázlata. A szomszédnépek magyarságképe. A kisebbségi kérdés etnodemográfiai, kulturális, nemzetpolitikai vonatkozásai)

10. Ukránok, ruszinok. Vallás és etnicitás Galíciában. Ukrán-lengyel, ukrán-belorusz, Szlovák-ruszin, magyar-ruszin kulturális interferenciák. Római katolikus ukránok (latinniky) és görög katolikus lengyelek. A görög katolicizmus szerepe a ruszin identitásban, ukrán-ruszin dichotomia. Hungarofil és pánszláv eszmék, a pravoszláv egyház előretörése.)

11. Szerbek, horvátok, szlovének, bosnyákok (a Határőrvidék /Szlavónia, Bánát, Bácska/ szerbsége, a “krajinák”. “Rácok” a Duna mentén. A Kőrös környéki görög katolikusok. Horvátok-dalmátok. A szlovén nemzeti önállóság a latin, germán és szláv kultúrák erőterében. A vend problematika. A karintiai szlovének. A bosnyákok nemzeti identitásának gyökerei, a történelmi hagyományok, az iszlám szerepe a nemzeti identitásban. A nemzeti identitás problematikája a titói és poszttitói “Jugoszláviában”.

12. Olaszok, friuliak, ladiniak, rétorománok (A svájci modell. A risorgimento és a rétoromán népek akkulturációja É-Olaszországban. Olaszok Szlovéniában és Dalmáciában)

13. Zsidóság (A közép-európai zsidóság történeti-kulturális-szociológiai rétegzettsége. Galíciai askenázik- boszniai szefárdok. A haszid hagyomány. A karaiták. Asszimiláció – polgárosodás.)

14. Közép-európai cigányság. A perem- ill. szórványkultúrák az identitásápolás és az akkulturáció között (bukovinai lipovánok, németországi szorbok, lengyelországi kasubok, baltikumi töredéknépek)

15. A kisebbségi problémák és a regionalizmus kérdésköre Közép-Európában (Tradicionálisan összetartozó kulturális régiók; határmenti együttműködések példái és lehetőségei Közép-Európában)



XIV.

Arató Endre

1983 A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája, Budapest: Akadémiai Kiadó

Davies, Norman

2001 Európa története, Budapest: Osiris Kiadó

Fernández-Armesto, Felipe

1995 Európa népei. Budapest: Corvina

Minority Rights Group, szerk.

1993 Etnikumok enciklopédiája, Budapest: Kossuth Könyvkiadó

Niederhauser Emil

2001 Kelet-Európa története, História- MTA Történettudományi Intézete: Budapest

Pándi Lajos



  1. Köztes Európa 1763-1993 (Térképgyűjtemény), Budapest: Osiris Kiadó

Romsics Ignác

1998 Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép és Délkelet-Európában a 19-20. században, Budapest: Napvilág Kiadó




XV. Altermatt, Urs

2000 A szarajevói jelzőtűz, Budapest: Osiris Kiadó

Jelavich, Barbara

1996 A Balkán története, Budapest: Osiris Kiadó-2000

Szűcs Jenő

1983 Vázlat Európa három történeti régiójáról, Budapest: Magvető

Karády Viktor


  1. Zsidóság Európában a modern korban, Budapest: Új Mandátum

Kiss Gy. Csaba

2000 Nyugaton innen – keleten túl. Művelődéstörténeti esszék és tanulmányok. Miskolc: Felsőmagyarországi Kiadó

Lendvai L. Ferenc

1997 Közép-Európa koncepciók, Budapest: Áron Kiadó, 1997



Magris, Claudio

  1. Duna, Budapest: Európa Könyvkiadó




XVI.




I. BTKUT 211

II. Vizuális antropológia alapjai II.

III. Tuczai Rita

IV. BTKUT 211

V.

VI. szeminárium

VII. gyak. jegy

VIII. 0-2

IX. 1

X. BTKUT 208

XI. A szeminárium egyrészről a vizuális percepció által „befogható” kulturális jelenségek (kép – tér – test - tárgyi környezet) értelmezési gyakorlatának, másrészről a látás elméleteinek empirikus megalapozását szolgálja. A mindennapi tapasztalattól a meghatározás tudományos igényessége felé haladva tisztázza a vizuális kultúra, vizuális környezet, vizuális folyamatok alapfogalmait, működési elveit. A vizuális kultúra biologizmusának említésével e fogalmak, folyamatok kulturális meghatározottságát hangsúlyozza. A hétköznapi vizualitás, vizuális kultúra folyamatainak kifejezés és értelmezés összefüggéseit a kulturális antropológiai gyakorlatba ágyazza. A felépített gyakorlatsorozat az álló és mozgókép, a vizuális környezet és jelenségek megfigyelésének, leírásának és interpretálásának technikáit ismerteti, alkalmazza. A szakirodalom néhány alapművének feldolgozása pedig az ehhez szükséges fogalmi apparátust világítja meg.

XII.

  1. A fogalmi apparátus elsajátítását tükröző Zh.

  2. Egy referátum valamint korreferátum megtartása a szakirodalom alapján

  3. A gyakorlatsor feladatainak elkészítése

  4. A szakirodalom tételeinek rövid, írásban való referálása, magyarázó képek mellékelése

XIII.

  1. Látás, mint tanulási folyamat

  2. Alapfogalmak: előkép, kép, látvány, képzelet, képtárgy, képzet

  3. Alapfogalmak: jel, kód, vizuális kommunikáció

  4. Alapfogalmak: kifejezés, leírás, magyarázat, értelmezés, interpretáció

  5. Alapfogalmak: nyomhagyás, jelentés, szimbólum, kontextus

  6. Képek antropológiája: képértelmezés és képhasználat összefüggései

  7. Képek antropológiája: fotó, privát és nyilvános jelentés, jelentésrétegek, fotó, mint az antropológia forrása

  8. Test antropológiája: test, mint biológiai – pszichológiai – társadalmi jelenség

  9. Test antropológiája: test, mint kulturális képzet

  10. Tárgy és tér antropológiája: kognitív tér

  11. Tárgy és tér antropológiája: társadalmi kontextus

  12. Tárgy és tér antropológiája: kulturális képzetek, tárgyi rendszerek

  13. A mozgókép grammatikája

  14. A mozgókép kulturális meghatározottsága

  15. Észlelés, mint kulturális folyamat



XIV.

Fischer, Claude

1996 A kövérség szimbolikája in. Café Babel 1996/2. 135-153.o.

Geertz Clifford



  1. A művészet mint kulturális rendszer, in Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások, Bp.: Századvég, 239-267

Gombrich, Ernst H

: 1978 A látható kép, in Horányi Özséb szerk.: Kommunikáció II., Bp.: Közgazdasági és Jogi, 1978: 123-142.



  1. Elmélkedés egy vesszőparipáról, Horányi Özséb szerk.: A sokarcú kép, Budapest: Tömegkommunikációs

Kutatóközpont, 15–25. /TK tanfolyamok/

Gyáni Gábor – Kövér György

2001 Magyarország társadalomtörténete, Budapest, Osiris: : 127-138.o., 352-362.o.,

Kunt Ernő

1995 Fotóantropológia. Fényképezés és kultúrakutatás, Miskolc – Bp.: KVAT – Árkádiusz, 1995: 37-86.

Sacks, Oliver



  1. Látva nem látni, in. Antropológus a Marson, Budapest, Osiris. 131-174.o.

Worth, Sol – Aidar, John

1977 Navajo filmesek, in Horányi Özséb szerk. : Montázs, Budapest: Tömegkommunikációs kutatóközpont, 271-324.




XV.

Bán András

1999 A privát fotó keresése, in R. Nagy József szerk.: Családi album, Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó. 5-13. o.

Gombrich, Ernst H



  1. Illúzió és művészet, in R. L. Gregory—E. H. Gombrich szerk.: Illúzió a természetben és a művészetben

Budapest: Gondolat, 197–246

Leakey, Richard



  1. Az emberiség eredete, Budapest: Kulturtrade, 105-121.

Maquet, Jacques

  1. Bezetés az esztétikai antropológiába, Budapest, Művelődéskutató Intézet. /Vizuális antropológiai kutatás –

munkafüzetek III.

Mauss, Marcel



  1. A test technikái, in. Szociológia és antropológia, Budapest, Osiris. 425-448.o.

Nelson Goodman

1997 Szavak, művek, világok, in. Helikon 63. 1997(4.) 394-409.o.



Worth, Sol—Gross, Larry

  1. Szimbolikus stratégiák, in Horányi Özséb szerk.: Kommunikáció I., Buda­pest: KJK, 37-50.




XVI.




I. BTKUT216

II. A pszichológiai antropológia alapjai

III. Pozsonyi Márta

IV.

V.

VI. előadás

VII. kollokvium

VIII. 2

IX. 2

X.

XI. A pszichológiai antropológia a kultúra teremtő ember pszichológiai sajátosságaiból, magatartásának törvényszerűségeiből kiinduló elemző, összehasonlító tudomány. Elsősorban a személyiséget, a személyiségnek a saját környezetétől függő alakulását, változásait vizsgálja. A kultúra az elfogadott értékrendjével, szabályaival, az átlaghoz való csábítással viszonylagos biztonságot nyújt tagjai számára. Az alapvető szükségletek biztosításával segíti az egyén és/vagy csoport homeosztázisának megtartását. A kultúrák, az emberi közösségek kialakítják a maguk ideális személyiségtípusát. Így térben és időben számos adaptív emberkép létezik. Az egyén tipizálásának gondolata áttevődik a kultúra tipizálására. A megismerést segíthetik a sémák, melyek iránytűként működnek. A figyelem egyszerre irányul a minden kultúrában fennálló azonosságokra, és a kultúrákat megkülönböztető egyedi vonásokra. A pszichológiai antropológia megközelítés fontos irányvonala az egyénen keresztül a csoport jelensége. Az előadásokon a hallgatók megismerkedhetnek e tudományterület történeti és elméleti irányzataival. A cél: a személyiséglélektani, antropológiai, szociálpszichológiai, fejlődéslélektani, általános lélektani alapfogalmak integrálása által egy pszichológiai antropológiai emberkép megalkotása.


XII. aláírás, kollokvium

XIII.

  1. A pszichológiai antropológia kezdetei.

  2. A pszichológiai antropológia tárgya és kutatási módszerei.

  3. Biológiai és kulturális univerzálék.

  4. A személyiségvonások, a személyiség tipizálása.

  5. Kultúra és személyiség iskola.

  6. Konfiguracionalizmus.

  7. A Freud-i pszichoanalízis és hatása a pszichológiai antropológiára.

  8. A pszichoanalitikusok terepen végzett kutatásainak ismertetése, elemzése.

  9. Margaret Mead kutatásai a pszichológiai antropológiai szemszögéből.

  10. A gondolkodás iránti antropológiai érdeklődés története.

  11. Nyelv és kommunikáció.

  12. Kulturális összehasonlító vizsgálatok.

  13. Nemzeti karakter tanulmányok.

  14. Az előítélet.

  15. Humánetológia, szociobiológia kutatások eredményei és a társas kapcsolatok összefüggései.




XIV.

Atkinson, R.L. (szerk)



  1. Pszichológia. Budapest: Osiris-Századvég16-38., 104-160., 248-276., 392-398.

Bereckei Tamás

1991 A génektől a kultúráig. Budapest: Gondolat

Bohannan, P, Glazer, M szerk.

1997 Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Budapest: Egyetemi Nyomda 250-366.

Freud. Sigmund


  1. Rossz közérzet a kultúrában. Esszék. Budapest: Gondolat. (329-405. old.)

  1. Totem és tabu. Budapest: Göncöl

Jung, C.G.

1987 Emlékek, álmok, gondolatok. Budapest: Európa Könyvkiadó.



  1. Az ember szimbólumai. Budapest: Göncöl Kiadó.

1990 Föld és lélek. Budapest: Kossuth Kiadó

Ronald Wardhaugh

1995 Szociolingvisztika. Budapest: Osiris 78-102.,192-214., 233-256., 282-311.

Serpell, Róbert

1981 Kultúra és viselkedés. Budapest: Gondolat



XV.

Aronson, Elliot



  1. A társas lény. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (233-277. old.)

Bock, Philip K.

1988 Rethinking Psychological Antropology. New York: W. H. Freeman and Company

Eliade, Mircea

1999 Misztikus születések. Budapest: Európa Könyvkiadó.

Halász László, Marton L .Magda

1978 Típustanok és személyiségvonások. Budapest: Gondolat 5-59., 110-123., 185-215., 276-307.

Hollós Marida

Pszichológiai antropológia. Belső jegyzet

Mead, Margaret


  1. Férfi és nő. Budapest: Gondolat.

1972 Nem és temperamentum. A szexuális élet szociológiája. Budapest: Közgazdasági és Jogi

Morris, Desmond


1993 Babafigyelőben. Budapest: Park

1989 A csupasz majom. Budapest: Európa




XVI.

I. BTKUT217

II. Kutatásmódszertan III.

III. Osgyáni Gábor

IV. –

V. –

VI. szeminárium

VII. gyakorlati jegy

VIII. 2

IX. 2

X. –

XI. A kurzus célja, hogy a hallgatókkal – egy önállóan választott kutatási témakör feldolgozásán keresztül – megismertesse az önálló kutatómunka, az empirikus adatgyűjtés, illetve a levéltári-könyvtári forrásföldolgozás gyakorlati lépeseit. Jegyzetelés-technika, cédulázás, terepmunka-följegyzések műfajai, egyszerű kérdőívek, interjúk átírása, álló- és mozgóképek archiválása stb.; az önálló kutatási terv-készítés legfontosabb formai és műfaji követelményei: hivatkozások, bibliográfia összeállítása, szövegek megszerkesztése és stílusa, könyvismertetés, annotálás stb.

XII. szemináriumi feladatok elvégzése

XIII.

  1. Adatforrások, adatgyűjtési módszerek. Dokumentumok elemzése.

  2. Az interjú készítés szabályai. Hibaforrások az interjú készítésben

  3. Adatfeldolgozási módszerek az empirikus kutatásban.

  4. Kutatási beszámolók elkészítésének praktikus tudnivalói.

  5. A kérdőív. A kérdőív szerkesztés szabályai.

  6. A kérdések fajtái. Kérdőív típusok

  7. Dolgozatok, beszámolók, konferencia előadások elkészítésének formai, tartalmi követelményei.

  8. Hallgatói kutatási tervek

  9. Hallgatói kutatási tervek

  10. Hallgatói kutatási tervek

  11. Hallgatói kutatási tervek

  12. Hallgatói kutatási tervek

  13. Hallgatói kutatási tervek

  14. Hallgatói kutatási tervek

  15. Hallgatói kutatási tervek

XIV.

Eco, Umberto

1992 Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Gondolat


XV. Kaplan, Abraham

1973 Az empirikus szociológia kutatás, Budapest: ELTE

Szelényi Iván

1969 Bevezetés az empirikus szociológiai kutatás módszereibe, Budapest: Tankönyvkiadó



XVI.




I. BTKUT221

II. Filozófiai antropológia II.

III. Dr. Biczó Gábor

IV.

V.

VI. előadás

VII. kollokvium

VIII. 2

IX. 3

X.

XI.

Az előadássorozat célja, hogy a társadalmi-kulturális életvilág univerzális aspektusainak hermeneutikai elemzési lehetőségére a kutatási gyakorlat szempontjából felhívja a figyelmet. Szó esik az esztétika, a történetiség, az etika, a retorika valamint a nyelv hermeneutikai vetületének alapkérdéseiről. A jelenkori kultúra vizsgálatának alapkérdése az esztétikai horizont komplexitása (klasszikus, avantgard, populáris). Fontos továbbá az egyes kultúrák esztétikai kifejezéskészletének elemzéséhez szükséges elemzési kategóriák (mimézis, metafóra, szimbólum) vizsgálata. Az előadássorozat kiemelkedő feladata az interpretív antropológia – elsősorban Clifford Geertz – munkásságának bemutatása. A fontosabb terepkutatások bemutatása (Bali, Marokkó) mellett sor kerül, Geertz hermeneutikai műveltségének és az interpretív pozícióról vallott felfogásának vizsgálatára.A kurzus fejleszteni kívánja az induktív és deduktív gondolkodási képességet, felveti az előítéletek, az előzetes tudás szükségszerű jelenlétét minden társadalomkutatási területen.



XII előadás, Zárthelyi dolgozat.

XIII.

  1. Az esztétikai és hermeneutika kapcsolata és ennek jelentősége a kulturális antropológia kutatási gyakorlata szempontjából. – Az esztétikai cselekvés és ítélet.

  2. Az esztétikai horizont komplexitása és ennek hermeneutikai konzekvenciái (klasszikus, avantgard, populáris)

  3. Az esztétikai aspektus vizsgálatának elemzési kategóriái és hermeneutikai jelentőségük. (mimézis, szimbólum, metafora)

  4. A játék és az esztétikai hermeneutikai feladat szerkezeti és tartalmi hasonlósága.

  5. A kép hermeneutikája. – A vizuális megértés alapkérdései és jelentőségük az antropológiai kutatási gyakorlat szempontjából.

  6. Hermeneutika és etika

  7. Hermeneutika és retorika

  8. Hermeneutika és történelem. – A tradíció és a horizontösszeolvadás mint a történeti megértés kulcsfogalmai.

  9. A nyelv és a hermeneutika kapcsolata. A nyelv fogalma (phüzisz és logosz).

  10. A nyelv mint a hermeneutikai és kulturális tapasztalat közege. Nyelvi látás – világlátás.

  11. Clifford Geertz és interpretív antropológia

  12. Az interpretív antroplógia és a Writing Culture vita.

13-15. összefoglalások


XIV.

Almási Miklós

1992 Anti esztétika, Budapest: T-Twins, 14–49.

Boehm, G.

1993 A kép hermeneutikájához, Atheneum 1(4): 87–112.

Foucault, M.

1994 Az udvarhölgyek (Las Meninas), Enigma (4): 66–75.

Gadamer, Hans-Georg

1984 A játék fogalma, in: Igazság és módszer, Budapest: Gondolat, 88–93.

1984 Nyelv mint a hermeneutikai tapasztalat közege, in: Igazság és módszer, Budapest: Gondolat, 269–277.

1994 Hang és nyelv, in: A szép aktualitása, Budapest: T-Twins, 169–187.

1994 Épületek és képek olvasása, in: A szép aktualitása, Budapest: T-Twins, 157–169.

1994 A szép aktualitása, in: A szép aktualitása, Budapest: T-Twins, 11–85.

Geertz, C.

1994 Az ethosz, a világkép és a szent szimbólumok elemzése, in: Az értelmezés hatalma, Budapest: Osiris—Századvég, 5–22.

1994 Jelen lenni. Az antropológia és az írás helyszíne, in: Az értelmezés hatalma, Budapest: Osiris—Századvég, 352–369.

1994 Mély játék: Jegyzetek a Bali kakasviadalról, in: Az értelmezés hatalma, Budapest: Osiris—Századvég, 126–170.

1994 Sűrű leírás, in: Az értelmezés hatalma, Budapest: Osiris—Századvég, 170–200.

Heller Ágnes

1994 A felelősség és a következmények, in: Általános etika, Budapest: Cserépfalvi, 86–124.

Leach, E.

1996 Az emberiség egysége, in: Szociálantropológia, Budapest: Osiris, 47–74.

1996 Emberi lét és állati lét, in: Szociálantropológia, Budapest: Osiris, 74–104.

Medick, H.

1988 „Misszionáriusok a csónakban?”, in: Vári A. szerk.: Misszionáriusok a csónakban, Budapest: Akadémiai, 62–109.

Ovidius


1982 Narcissus és Echo, in: Metamorphoses, Budapest: Európa, 7–12.

Scruton, R.

1991 Az esztétikai tárgy egyedisége, Atheneum 1(1): 121–135.

Benjamin, W.

1969 Műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában, in: Kommentár és prófécia, Budapest: Gondolat, 301–335.

Bultmann, R.

1994 Történelem és eszkatológia (A történelem lényege), Budapest: Atlantisz, 123–134.

Carr, E.H.

1993 Mi a történelem, Budapest: Századvég-Osiris, 7–53.

Cicero


1987 A szónok, in: Válogatott írások, Budapest: Európa, 203–289.

Fehér Ferenc

1991 Ki a Dóra történet szerzője? Thalassza (2): 5–19.

Foucault, M.

1993 Ez nem pipa, Atheneum (4): 141–165.

Freud, S.

??? Egy hisztéria analízis töredéke, in: Patkányember, Budapest: Cserépfalvi, 17–111.

Gáspár Judit

1991 Nyelvzavar és fordítás, Thalassza (2): 19–30.

Gombrich, E. H.

1995 Illúzió és vizuális csapda, in: Bacsó Béla szerk.: Az esztétika vége, Budapest: Ikon, 287–303.

Heidegger, M.

1988 A dolog és a mű, in: A műalkotás eredete, Budapest: Európa, 38–65.

Hofer Tamás

1984 Történeti fordulat az európai etnológiában, in: Történeti antropológia, Budapest, ???, ???

Huizinga, J.

1990 A művészet játékformái, in: Homo ludens. Szeged: Univerzum, 168–184.

Humboldt, W. von

1985 Az emberi nyelvek szerkezetének különbözőségeiről, in: Válogatott írásai, Budapest: Európa, 71–115.

Kibédi Varga Áron

1993 Vizuális argumentáció és vizuális narrativitás, Atheneum (4): 166–179.

Lessing, G. E.

1982 Laokoón, in: Válogatott esztétikai írások, Budapest: Gondolat

Pannenberg, W

1990 Hermeneutika és egyetemes történelem, in ??? szerk.: Filozófiai hermeneutika, Budapest, ???, ???

Platon


1984 A szofista, in: Összes művei. II, Budapest: Európa, 1071–1229.

1984 Kratülosz, in: Összes művei I, Budapest: Európa, 725–853.

Taylor, A. C.

1993 A rend a történelemben van, in: P.Descola—G. Lenclud—C. Severi—A-C. Taylor: A kulturális antropológia eszméi, Budapest: Századvég, 195–215.



XV.

XVI.



  1   2   3   4


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©kagiz.org 2016
rəhbərliyinə müraciət