Ana səhifə

Avagy: a szlovák nyelv a magyar nyelv egyik sajátos változata


Yüklə 0.72 Mb.
səhifə1/3
tarix09.06.2016
ölçüsü0.72 Mb.
  1   2   3
Varga Csaba
SZLOVÁK, A KISMAGYAR

NYELV


avagy: a szlovák nyelv a magyar nyelv egyik sajátos változata
A címben megfogalmazott állításon bizonyára sokan meglepődnek, de bebizonyítom ebben a tanulmányban.

TÉTEL: A ma szlováknak mondott nyelv úgy 1600-1400, úgy igazából talán csak 1000-1200 évvel ezelőtt kezdett elszigetelődni a magyar tözsnyelvtől, tehát „eredeti” szlovák nyelv egyszerűen nem létezik: a magyar nyelv egyik leány-nyelve. Ahogyan az ukrán nyelv kisorosz nyelvnek, úgy a szlovák kismagyar nyelvnek nevezhető, mégha ez utóbbi az idők múltán már jobban eltávolodott szülőjétől. Mára már amolyan unokánkká, dédunokánkká vált.

A munkát végül is szófejtő szótárnak szánom, néhány szónál máris talál valamiféle magyarázatot az olvasó: teljes egészében ilyen lesz a kész munka.1 Azért érdemes a szlovák szókincset nem csak részleteiben, hanem teljes egészében bemutatni, mert nagyon hálásak lehetünk a szlovákoknak: 1600-1400 évvel ezelőtti szókincsünk egy részét töretlenül őrzik. Pl a szlovákból tudni meg, hogy a „tavasz” szó valójában „tavas”, azaz az olvadást jelenti. Mert szlovák ’tavit’ = olvaszt, ’tavba’ = olvasztás (tav = tó, kicsinyezve: tócsa). A szlovák szókincs szerencsére nem áttekinthetetlenül terjedelmes (mi pl. legalább milliónyi szóra vagyunk berendezkedve), s ez a jelenség pedig lehetővé teszi annak kutatását is, hogy mit miért őriznek ma is, és mit miért nem. A legizgalmasabb ez az utóbbi „miért nem” kérdés. Ugyanis a válasszal egyúttal a ma szlovákoknak nevezettek akkori életviszonyait, világszemléletét is feltárhatjuk. Mert a nagy kérdés az, hogy miért szakadtak el tőlünk?

Miért változott meg oly sok magyar szó kiejtése a szlovákok ajakán, ami miatt végül is egykori magyar tájnyelvből leszakadó leánynyelvvé kezdett válni úgy 1000-1200 évvel ezelőtt?

Ennek oka az eredeti nyelv szellemének kihúnyása. A Magyar Tudományos Akadémia 1860 körül kiadott szótára (az un. Czuczor-Fogarasi szótár) a leány-nyelvekről ezt írja: „E leánynyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaival jobbára úgy bánnak, mint merő lelketlen anyaggal, melyet majd megcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd öszvevisszahányva saját szerveikhez és izlésökhöz idomítanak a nélkül, hogy gyökeiket és képzőiket épségben hagynák, s alapérteményökről öntudatok volna. Ezekben a szoros ért. vett nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működik. Tudniillik épen úgy bánnak az anyai szókkal, mint a nyelvrontó tájbeszédek az értelmezhetőbb deréknyelvéivel, pl. midőn a palócz csillapít helyett csiplagítot, a bodrogközi és székely vakmerő helyett makverőt, a balatonmelléki hágcsó helyett háskót mond /.../“ Ilyen módon vált le a magyar törzsnyelvről a szlovák is.

Mindennek bizonyítását e tanulmány második része, a SZLOVÁK-MAGYAR SZÓEGYEZTETŐ KISSZÓTÁR szolgáltatja. E rengeteg szóegyezés áttekintése után ugyanis be kell látnunk, hogy a szlovák nyelv nem létezne a magyar nyelv nélkül. S ennyi elég is e tanulmány elején megfogalmazott állítás igazának belátásához.


A magyarból szlovákká lett nyelvben bekövetkezett változásokról:
a) A szóképzés beszűkülése:

A szlovákok a leánynyelvekre jellemzően nem csak szavakat, hanem sok szóképző elemet is elvesztettek. A szóképző elemek megritkulása szükségszerűen a megmaradtak kiterjesztését vonja maga után, miáltal növekedik a szóképzés egyhangúsága, vagyis szűkül az árnyalt kifejezés lehetősége. Például mivel a főnévből való igeképzés számos lehetősége kiveszett, az elfeledtek helyére a megmaradtak közül jobbrészt az -ít, -at  a szlovákban -it’, -at’  lépett. Az alábbi példák jól mutatják az -ít immár csak gépies, a magyar fül számára egyhangú használatát:

pečatit’, azaz „pecsétít” = pecsétel-pecsételni

brázdiť, azaz „barázdít” = barázdál- barázdálni

mulatovať, azaz „mulatovít” = mulatozik - mulatozni

kikiríkať, azaz „kikirikít” = kukorékol - kukorékolni

kosit’, azaz „kaszít” = kaszál - kaszálni

člnkovat’, azaz „csónakít” = csónakázik - csónakázni (ugyanis a régebb magyarban csolnak volt a csónak, s e csolnakból lett a szlovákban cslnk, azaz člnk.)

A kékkel bejelölt alakra fordítjuk a szlovák eredetit, s így a magyar ugyanolyan egyhangú, mint a szlovák.
A Szóegyeztető kisszótár tanulmányozásához szükségünk van a legjellemzőbb szlovák kiejtési változtatás ismeretére. Ezek közül mutatok néhányat alább, 3-3 példával:

b) Magánhangzók kihagyása:

črmel’ = csermely

člnok = csolnak (régen a csónak ugyanis csolnak volt)

krč = görcs

c) Kiejtés egyszerű módosítása:

chyba = hiba

chýlit’ = hajlít-ani

poltucet = féltucat

d) Díszítő hangok ejtése a szóba:

specatit’ = megpecsétel; itt az s hang csak dísz : s|pecsat = pecsét.

škrekot’ = rikácsolás; itt az šk a dísz : šk|rekot’, és a rekot’ szórész nem egyéb, mint rikít. Ez erős hangot jelent, de az erős színre is mondjuk: rikító.

držgroš = zsugori (valójában zsugoros) szóban a dr a vendéghang : dr|žgroš, s kimaradt két magánhangzó is : zsugor = žgr.

e) Hangátvetés:

putňa = puttony

hrdza(vý) = rozsdá(s), azaz h|rdza, vagyis rdzs = rozsda, vagyis hangátvetés : rozsd-rodzs. (Ilyen jelenség a magyar törzsnyelvben is előfordul, pl. a mozsár a morzsa, morzsál szóból ered.)

črieda = csorda

f) Az -ova, -ov v szóvége tipikus magyar jelenség Ez a v hang ugyanis a magyar nyelv régies kettős magánhangzójának a maradványa. Mint pl. a régi kiejtésben ló: lou, tó: tou stb. A második magánhangzó mássalhangzóvá vált, s így lett lov, tav, mint pl. tó, de tavat, ló, de lovat.

beszedov = beszéd (beszédou)

bantov = bánt (bántou)

čakov = csákó (csákou)

g) A magyar rag számunkra szokatlan használata :

chmúrit’ = „komorít” = komoran néz

cielit’ = „célít” = céloz

karhať = „korhít” = korhol

h) Az szk hangkettős előállítása:

kurtít = szkrátit’

szekrényke = szkrinka

szikla = szkala

i) Négy példa a „legcsavarosabb” kiejtési módosulásra, az „sztr” hármas hangzó előállítására. Láthatjuk alább, hogy a t hangot csak díszítő hangként ejtik, továbbá a magánhangzót és az r hangot felcserélik s hogy az r hang közvetlenül a t után következzen:




szarka

tarka

csorbít

szerda

sztraka

sztraka(tý)

sztrobit’

sztreda

j) Végül érdemes még megemlíteni, hogy előszeretettel kicsinyítenek a szlovákok:

močovka = mocsok, azaz trágyalé

kišasonka = kisasszonyka

gombička = gomb, azaz gombocska

Összességében a szlovák szókincs nem újabb kori, idegenből átvett rétegének csak kb. 20-25%-a kemény dió azon kutató számára, aki tud magyarul, de úgy tűnik, hogy e rész egy része is csak a bonyolult hangcserék és varázslatos mássalhangzó torlódások létrejötte miatt rejtezik a magyar kutató elől. A maradék pedig abból származhat, hogy azon régi szavainkkal azonosak, amelyeket elfelejtettünk az idők folyamán. Ezért is mondható, hogy a szlovák szókincs valóságos aranybánya a régi magyar szókincset kutatók számára.


SZLOVÁK-MAGYAR SZÓEGYEZTETŐ KISSZÓTÁR
Az alábbi szószedetbe közel sem mind, csak a legnyilvánvalóbb egyezéseket vettem fel. Azonban beláthatja az olvasó: oly nagy mennyiségű magyarral azonos szó szerepel e szűkített szóegyeztetésben is, hogyha már csak ennyit is kivonnánk a szlovák nyelvből, akkor az megszűnne létezni. Ez tökéletesen elegendő is az e tanulmány eljén megfogalmazott állítás igazának belátásához.

S végül kérem az olvasót, hogy a helyenkénti gépelési hibát ne rója még fel, a javítás folyamatban van.

x – jellölöm azokat az alapszavakat, amelyek magyarázat nélkül azonosíthatók

x – jelölöm az általam magyarul értelmezhető kifejezéseket


A
abonent = bérlő, bérlet, o ben ēnt - ott bent élt, otan én aba - ott él abban x

absencia = elmaradás, hiányzás, aba se nicsia, aba se nincsaj- abba se nincsen x

absorbovať = magába szív-ni, avbo oro szí be = abból arra szív be, abō szí ara bévű = abból szív arra belülre x

abstinent = absztinens, at nēn itszi ba, at nem ici be, azt nem issza be(meg) x

adaptácia = átalakítás, átépítés = ādépítésja = áthépítésja, ha így írjuk fel adapthácia = adaptál gyereket, akkor fordítva „ai ciáho tapadó-aj cüjőhö tapadó = új szülőhö tapadó x

adaptova-ť = odailleszt-eni, (visszafelé) av(h)otapada x

adhézia = összenövés, ad hézája, āta(p)ha hozája = át tapad hozzá , odahúzja, odahúzza x

adresa = cím, od ara ész, oth ara ész, ott arra élsz x

advokát = ügyvéd = adva ok át x

afektovaný = modoros = a féket vonó (aki nem viselkedik felhívóan, visszafogja magát) x

agilný = mozgékony, agi ül nē(m) - aki nem ül, ford. űni alig-ülni alig x

agitátor = agitátor, népnevelő, beszervez, agi át tērí = aki át térít x

agrárna veda (vjeda) = agrár tudomány , ugarár vijēde = ugarra figyēde x

ach = ah x

agát = akác, az ék, ak (mint akad) gyökből, bármely nyelvben x

ak = ha (hogyha) k=h x

akácia = akác, lásd fenn: agát x

akcent = akcentus, hangsúly, a ho csentű – az ho(gy) csendül x

aklimatizov-ať = meghonosod-ni , fordítva voz itam ilők -.az itt élők x

aktívný = aktív, tevékeny, aki teveny(tevő) - aki tevékeny x

aktovka = irattáska = akta - ovoka, akta - tevőke, aktaóvóka x

akumulácia = felhalmozás = (fordítva) áj ösze (h)almok, hāmol öce-halmol össze x

akurát = pont, aköröt = azon a körön belül, akur uot =akkor ott x

akustika = hangtan, hāustóka - a hallást-óka, a haāst okí(t)- a hallást-okító x

aj = ej x

ajaj = ajaj x

alebo = avagy, visszafelé obela-obeja-oveďa - aveď - avaď = avagy x

alpinizmus = hegymászás, a le phön iz muszu = a le föl is mászó, de lehet fordítva us muz ini pö la - az mász inē fő lë-az mászik innen le fel és ha így írjuk fel alphhi(= j= gy)nizmus - a le fő hej(gy)en es(z) muszu = a le fel hegyen ez mászó x

almužna = alamizsna x

amnestia = közkegyelem, ēmenesztjő-elmenesztő x



anjel = angyal, az eredeti értelemhez itt a cseh változat segít hozzá „anděl”- ez a „ě” = je, vagyis „andjel”, ha „gy = dj = j”(mert Július-Gyula, Juraj-György), akkor ez mind ugyanaz, csak különbözően írva. Mit is jelent az angyal? „A Bibliában az angyalok Isten küldöttei....... Az angyalok héber és arám megnevezése מַלְאָךָ malách (magyarul még maleach), amely hírnököt, hírvivőt, követet, küldöttet jelent magyarul. Ez a szó összesen 213 alkalommal fordul elő az Ószövetségben (Angyalok jelennek meg Ábrahám előtt, hogy fia születését megjövendöljék, akárcsak Lótnál, hogy kimentsék Szodomából, Az Újszövetség szerint Jézus születésekor angyalok jelennek meg a pásztoroknak). Ugyanez görögül αγγελος,angelosz (hírnök), latinul angelus. Fordítás nélkül itt az angol leírás, mert csak a fonetikai olvasatok érdekesek: Angels are messengers of God in the Hebrew and Christian Bibles. The English word angel is derived from the Greek γγελος, a translation of מלאך (mal'akh) in the Hebrew Bible (Tanakh); a similar term, ملائكة (Malāīkah), is used in the Qur'an. The Hebrew and Greek words originally mean messenger, and depending on the context may refer either to a human messenger (possibly a prophet or priest, such as Malachi, "my messenger", but also for more mundane characters, as in the Greek superscription that the Book of Malachi was written "by the hand of his messenger" (γγήλου)) or to a supernatural messenger,[1]  such as the "Mal'akh YHWH," who (depending on interpretation) is either a messenger from God,[2] an aspect of God (such as the Logos),[3] or God Himself as the messenger (the "theophanic angel.")[1][4] Most tegyük félre az agymosást és olvassuk „anjel- angyal- anděl-andjel-ana ad jel-anya ad jel, ha megfordítom és „l=j” angyaj-jegyő(jegyel, jegyez, jelez) anya, vagy „le győ anya – le jön anya”. Folytatva „angelosz - angelusz-ana ege loszo-ana ege luszu- anya égi(égő) le szó(l)“, vagy „anya égi(égő) le szá(l)“. Meg is fordíthatom és akkor „szo le egö ana-szu le egi ana-szó(l) le égi(égő) anya. Befejezésül „malách - maleach -mal'akh - Malāīkah - Malachi - aMa alāīa kühű - anya alája kühű(d) - anya alá küld“. Ez bizony nem az, amit a hatalmat bitorló „önmagukat kiválasztó hímségükre esküvők“ hallani szeretnek. Ezekután fel kell tenni a kérdést, hogy a „viláruralomra törő hímek“ összeesküvése, vagy csak az érdekek összefonódása alakította ki a magyar nyelv finnugor származásáról szóló mesét. Az ilyen érdekeknek szolgál, ha a lappok, hantik, manysik nyelvével hasonlítjuk a magyart és a szlávoktól kölcsönöztetjük a szavakat.(nem kölcsönöztük, örököltük a közös ősöktől) Az „angyal“ kifejezés jó példa arra, mi is történne, ha sokan megtanulnák „magyarázó nyelvet“! x

apatia = fásultság, fordítva aj it a pha-áll itt a fa x

apo, apík, apko (ritkán) = apa x

aranžov-ať = rendez-ni, ā ren(d)zou - át rendező x

ár = ár (mértékegység) x

arcibiskup = érsek, uracó b(p)üsköp-uradzó püspök(betüátvetés)-uralkodó püspök x

aréna = porond, („a”-s nyelvjárás) ara őna- arra őne(k)-arra ölnek, fordítva őnör(őni –

ölni)(képezve, mint a gyöny-ör, töm-ör), a porond is por-őnöde-poros hely ahol ölnek x

árenda = bér, haszonbér fordítva: adóna ára- adónak ára (mint adófizetés) x

argument = érv, okfejtés, visszafelé taná mu og rá = taná meg ok rá = megtalálja az okot rá x

archaický = ódon, régi, másképp olvasva arachajcka-örögöjcke = öregecske x

archeológija = régészet, arche ológ ija - öreche előg ája = öreget elő ássa x

architektúra = műépítészet, rá échítek tāura = rá ékítek tájra x

archív = irattár, egyenesen ērach ív- ērak ív, fordítva: óvich-örā - óvik-örā – ovják irá(st), de lehetne óvichár-óvikár(mint baz-ár) = x

armatúra = szerelék,szerkezet, váz, ráma-túra, fordítva: ara táma rá, arra támaszt rá x

artista = légtornász, visszafelé -āt szitá ara- āt sitá ara- āt sétá ara- át sétál ara x

asimiliv-ať = hasonul-ni, beolvad-ni, egynesen olvasva: öszemálva, fordítva: avil mi isza, aval mē ösze = azzal megy össze x

asistov-ať = segédkez-ni, szaisztov-seisztov- sejsztov -sejsztőü-sejísztőü-segísztő-segítő x

aspekt = szemlélet, látásmód, fordítva: tauképes, távképes x

astra = őszirózsa, őszet uirā(g), őszet uirí(virít) = öszel virágzik x

ašpirov-ať = pályáz-ni(pájázni), as pirova-az pjráv-az pájá ráv = az pájáz rá x

automobil = autó, gépkocsi, itt az oroszt híjuk segítségül: автомобиль-(ejtik)aftomobily-a futó amibe ül(j) x

autonómia = önkormányzat, oroszul (автономия-avtonomija), visszafelé:áji má öntövő-állj már öntövön x

autor = szerző, a cikk írója, visszafelé: rotua-róta-írta x

azylant = menekült, egyik megoldás „az ilant- az aki elillant”, második „a”-zósan „ā szalant” ebből a parasztos „szalannyi-szaladni“ lehet „ elszaladt“, vagy „e”- zősen „ē szelent-(ma) el szellent, el szelelt” x
(8 + 46) = 54 szó

(az „a” betűs szavak 2011, június 5-én vannak betöltve)


B

baba = vénasszony, bába x

báb = baba, pólyás baba, azonos egyben a magyar báb, mint rovar bábja szóval is x

bába = kisbaba, játékbaba x

bábä(-tko) = baba, csecsemő, játékbaba x

babka1 = bába, bábaasszony, e szó Babba, azaz Nagyboldogasszony nevéből adatik, ő a szülő nők védelmezője is(itt azt meg kell említeni, hogy a szlovákoknak halvány sejtelmük sincs a pogány idők Babba Máriájáról, Nagyboldogasszonyáról, a katolikus papok sokkal sikeresebben törölték az emlékeket, mint ez a magyaroknál sikerült)

babka2 = fitying, eredetileg kis pénzecske, mely II. Lajos alatt jött divatba; valóban kis babot jelent (bab = búb, búbocska, bab b>p: púp), itt úgy értendő, hogy babkát sem ér; babka ma kis módosulattal: batka, pl. „fabatkát sem ér”

babona, bobona = 1) babona, 2) varázslat x

babra, babraňa = mindent elrontó, ügyetlen (nő)

babračka = babrálás, babra munka, b>p módosulattal pl. pepecs, pepecsel x

babrák(-čka) = ügyetlen, mindent elbabráló, fajankó(férfi, babrá-čka ügyetlen nő)

babrat’ = babrál-ni, pepecsel- ni, régiesen: babirkál, bibirkél, jelentése: vakargál, piszkál, keresgél x

babušiť = babusgat-ni, ölelgetve-csókolgatva dédelget-ni, bugyolál- ni x

bača = bácsa, értsd: számadó, azonos vele a székely bácsa, palóc bacsa, Tisza mellett bacsó; innen a bácsi szó is, továbbá ebből a batya, b vesztéssel: atya; bizonyára a bácsa szó áll l vendéghanggal a bölcs (régen: bőcs) szóban is x

báčik, báči, báčino, báčinko = bácsi, bácsika

bačkora = bocskor x

BAD- = a figy, vigy (mint figy-el) kiejtési változata (lásd a bedlit’ = vigyáz címszót is); szanszkrit budh (budh-ana-sz vigyázó); 1.) figy f>v: vigy (mint vigyáz), d-vel ejtve: vid (mint video, spanyol ’vidente’ = látnok. szlovák vidina = vízió), zs-vel vizs (mint vizslat, vizsgál, innen a vízum, vízió szó is); ez a gyök nagyon elterjedt a szláv nyelvekben: vigyeni, vigyáni, vigyzáni, vigyzeni, mind a vigy, figy gyökből; 2.) szlovákban az a hang kiesésével: BAD>BD is, pl. bdelý = éber, azaz figyelő (mintegy „b(i)gyelő”)

bádanie = kutatás, tanulmányozás, lásd: BAD- 1.)

badat’ = észrevesz(észreven-ni, észlel-ni, meglát, lásd: BAD- 1.)

bádat’ = kutat- ni, tanulmányoz, lásd: BAD- 1.)

bádatel’(-ka) = kutató, lásd: BAD- 1.) (bádatel’-ka – kutató –nő, mert a szlovákban a nemeket megkülönböztetik és így képezik ujságíró-novinár, -nő novinár-ka, munkás –robotník,-nő robotní-čka stb.)

badatel’ný = észrevehető, észlelhető, lásd: BAD- 1.)

baf = pöf, pöff x

bafať, bafkať = pöfékel- ni

baganča = bakancs, bok-ancs, mely szóban a bok = bog itt a bokát jelenti(ez a szó mutathatja az átvételi irányt, mivel a szlováknak a boka = členok(cslenok), aminek nincs alaki hasonlósága, kötődése a bakancshoz) x

bagáž = csűrhe, csőcselék; e szót a francia bagage szóból származtatják, ahol katonai poggyászt jelent (a bagázs és a poggyász egy szó, kétféle kiejtéssel!); a bagázs szó valójában a bog gyökből származik, (boglya>máglya, bog>bögy, bugyor, bütyök, butykos, b>m: motyó stb.), vagyis a csürhe a bag, bog gyökből az összecsapódott, összebogozódott társaság értemény révén adódik (vagy egyszerűen elolvassuk szittyásan „ëba gauz”,vagy a franciából „ëbe gaeg”, amelyek egyenesen jelentik „egybe a gaz”, „l” nélküli nyeljárásban „ egybe a gyüeg”, „l”-esen –„egybe a gyűleg“) x

báj = mint bájoló: rege, hitrege, monda x

báječný = bájos, elbűvölő, csodálatos, lásd: bű-báj, bűv, bűbájos x

bájka = mint bájoló: állatmese, dajkamese x

bál = bál x

balada = ballada x

baladický = balladai

balamutit’ = bolondít- ani, pl. blázen (balázen) = bolond, lásd ott

baliareň = csomagoló (helység); bal = mál, mint málha, lásd még a balik címszót is

balenie = csomagolás; bal = mál, mint málha, lásd: balik

baliček = kis csomag; bal = mál, mint málha, lásd: balik

balik = csomag; balik gyöke azonos a bála, málha szavak gyökével, de ide sorolható a bog bog, (az angol bag is), boly szó is; Czuczor szótárában: Málha, mely bugyorba göngyölgetett, s holmi utravaló podgyászt jelent (vidulus, bulga). Innen, málhába kötni valamit am. csomóba, bugyorba. Ennek gyöke a domboru magasat jelentő ma, s rokon a máglya, mágicsál szókkal, valamint pólya szóval is; ma gyökből al képzővel lett ma-al, mál, valamit egymásra halmozva öszvegöngyölget; innen igenév máló, mála, s h közbevetésével, mely itt is némi ürességet jelent: málha, azaz eredetileg valamely tartó eszköz, melybe holmit beraknak, öszvegöngyölgetnek.(Itt mutatkozik meg a gyök teória kellemetlen hatása, mivel az elvont gyökökbe azt magyarázok bele, amit akarok. A „málha” gyöke a „ma“, ami ezesetben „domboru magasat“ jelent. Itt van a „mál(l)ni, parasztosan „málani-máni”, ennek a gyöke szintén a „ma“ kellene, hogy legyen, de itt már „széteső, feldarabolódó“ értelemben, erre mutat a szlovák „me-le = őröl = má le, mint lemállik“, vagy a szlovák „mlynár –(magyarosítva) melenár = málo-nár - molo-nár – molnár“, vagy a kukorica málé-kukorica darakása, ami szintén a darabolt kukoricára utal. Nagyon zavaró ha egy gyöknek sok jelentése van, meg a magánhangzók is változtathatók benne a „ma“ azonos lehet a „me“ –vel stb. )

balit’ = csomagol- ni, lásd: balik

balvan = sziklatömb, lásd bálvány, Baál istenről, vagyis a bálvány Baál, azaz Bél kőszobrát jelenti, de ezt csak az tudhatta, aki a Tigris és Eufrátesz vidékén is otthon volt; Baál, azaz Bél nevét őrzi a szintén ősi Béla szavunk is; nincs tudomásunk a szlovákok mély Kis-Ázsia-i kapcsolatairól; balu-balv olyan jellegű szó, mint a hamu-hamv, nedű-nedv(egyszerűen elolvasva „ba-álvány = be-álvány” be-felállított valami fa, vagy kődarab, a magyarok szerencsétlensége, hogy vannak Kis-Ázsiai kapcsolataik, ha genetikailag kevés is, de nyelvileg annál több és ebből sok félreértés keletkezik) x

balvanovitý = kőtömb alakú

bán = bán x

banik = bányász, lásd lent: baňa

baňa = bánya, Czuczor Gergely szerint a be gyökből származik, eredetileg bé-ény, bénye, merthogy belé kell menni (vagy a nem külszíni bánya általában benyúlik a felszín alá, ezért magasan parasztosan „be-nyou“, „a“-zós nyelvjárásban „ba-nyou“, fordítva „a nyou be“) x

banictvo = bányászat, lásd: baňa = bánya

banovat’ = bánkódik, bánatos(bán-ni), gyöke bán, a bú gyökből; igen erős bizonyíték, hogy a bánya és a bán(at) gyökök a szlovákban is azonosak, holott a jelentések eltérőek(Semmi másra nem mutat, csak arra, hogy a szlovákok nyelvjárásban átképezték a szót, más képzési összefüggése nincs, mert másképp „bán-ni = ľutovať“, „/meg/bán-ás = ľutosť“, „bán-at = zármutok, žiaľ“, „bán-at-os = smutný“, „bán-at-osan = ľútostne, žalostne“. A szlovák szóképzés ebben az esetben nem annyira következetes.)

banda = banda x

bandita = bandita x

banský = bánya-, lásd: baňa = bánya

bantovať = tágabb értelemben bánt- ni, itt: érint, fog, megzavar, nyugtalanít(Ugyanaz érvényes rá, mint a banovať-ra, megint csak tájnyelvbe szlovákosították a kifejezést, de a „bántani-nak”, nincs további képzése. „Bánt-ani = ublížiť”, megbánt-ani = uraziť, megbánt-ódott = uzazil sa, urazený, bánt-ó szavak = bolestivé slová,urážlivé slová, bánt-ás = urážka) x

bár, bárs = bár, bárcsak, de ugyanakkor előtag is:

bárkde = bárhol

bárskedy = bármikor

bárskto = bárki

BAR = a HOR gyök h-b kiejtési változata; har, hor érteménye: ami kiáll, kiemelkedik, valami fölött van; har, hor gyökből r>j váltással a haj (angolban még régies kiejtéssel: hair), r-vel pl. harisnya, hártya: ami fed; továbbá h>b váltással: bar, mely általába szőrt jelent (ami fed, így a bar szó bőr, bur(ok), bor(-ít), bor(ogat) kiejtéssel is ezt jelenti; régi barkáz: szőrös kelmét fölborzaz; ilyen értelemben e bar gyökből a barka, bársony, barkó, borzas, borbély, beretvál, barbár (szőrös), r>j váltással: baj(usz) stb. szó is (latin barba, német Bart, szláv brada (szakál))

baran = birka (hogy a bárány birkát jelent, nyilvánvaló tévedés, s ez a szó eredetét is igazolja), a bar, bir szőröst jelent, pl.: barka, barkó, birka, lásd a BAR címszót x

baranica = báránybőr sapka, kucsma, mint szőrös, lásd a BAR címszót

baranina = bárányhús, birkaszag, baran mint szőrös, lásd a BAR címszót

baránok = kis bárány(bárányka), mint szőrös, lásd a BAR címszót

barbar = barbár(magas hangrendben: berber), eredeti jelentése: szőrös, szakállas, lásd a BAR címszót x

barbarský = barbár, műveletlen, lásd a BAR címszót

barikáda = barikád, torlasz, azaz ami kiemelkedik; lásd a BAR címszót; pl. a bar = har gyökből a kiemelkedés értemény révén, mint ahogy a barikád szó is, a Hargita, Harsányi hegy elnevezése is x

barina = mocsár, pocsolya, bar-ina bar gyöke magas hangon ber, amiből a berek: vizes lapály, folyók mellékét ellepő és sûrü bokrokból, tövisekből, vesszőkből álló cserjés erdőcske

barinatý = mocsaras, lápos, lásd: barina

bárka = bárka; bárka = burok, ebből hangátvetéssel: burka, bárka

barnavý, brnavý = barna x

batéria = üteg (bot = üt, akármelyik nyelv szókincsében is találjuk)

baťko = bátya x

batoh = batyu, b>m: motyó, lásd még a bagáž címszó szómagyarázatának második részét x

batožina = poggyász, lásd: batoh = batyu

baza = bodza (bogyozó szó összevontan ejtve) x

bdelost’ = éberség, bd a fegy, figy, vigy gyökből, lásd BAD 2.)

bdelý = éber, bd a fegy, figy, vigy gyökből, lásd BAD 2.) x

bdenie = virraszt, bd a fegy, figy, vigy gyökből, lásd BAD 2.)

bdiet’ = vigyáz, őrködik, bd a fegy, figy, vigy gyökből, lásd BAD 2.) (őrköd-ni)

bedlit’ = vigyáz-ni (értsd: őrködik), bed a fegy, figy f>v és v>b változata, lásd a BAD- 1.), 2.) címszót

bes = bősz: 1. rossz szellem, démon 2. düh, dühroham x

beseda = beszéd, társalgás; a besze gyök a csángós-ógörögös kiejtésű mesze (mese) szóból származik b>m hangmódosulattal, a mit, mot, moty, mosz, moz gyökből, azaz mozgatja a száját (ógörög mese = müthe, azaz mitosz = motyosz, lásd Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv 5. MOT, MOC, MOZ, MOSZ című fejezetét (89-95. o.)

besedovat’’ = beszélget-ni, lásd fenn: beseda x

besne = bőszen, dühösen, a bősz szóból

besniet’ = őrjöng-ni

besnota = veszettség, bősz düh

besný = veszett (v>b váltás)

bes = vesz-ettség, bes: vész v>b hangmódosulattal, ugyanis a vész romlást jelent, a vesz = visz szóval azonos; más szlovák példa: v>b: pes = veszett kutya, vagyis bes>pes

beťár = betyár x

bez = veszettség,(feltehetőleg a szerző tévedése) de a bez szó nélkülit is jelent (pl. bezciel’ný = cél nélküli), bez az oroszban kocsit is jelent(erre nem találtam meg orosz szótárakban, de oroszul írva „boz” olvasva „voz” igen); ennek titka abban rejlik, hogy a szláv bez azonos a magyar vesz = vez = visz = vész szóval (ne csodálkozzunk a visz és a vez (mint vezet) azonosságán, ez állat esetében különösképp kiviláglik: elvisz = elvezet), tehát a kocsi: visz, a baj vész, a hiány visz, vesz, pl. veszteség (orosz bez: bezvode = vízhiány), ez mind ugyanaz az egy gyök; a vissza is ebből: visz-vá (lásd erről bővebben a „HAR I.” című könyv 149-162. oldalain, sok értelmező rajzzal)

bez|mocný = tehetetlen, itt bez hiányt jelent – vesz(t) v>b: bez –, a bez-mocný második felében, a mocný szóban pedig a moccan szót üdvözölhetjük, mely a mo-mov>moz z>c változata; megjegyzem, hogy más nyelvekben pl. a moving, moveo szó szintén a magyar mo-mov (mint ló-lov, kő-köv)-ből származik (pl. angol moving)

bez|vetrie = szélcsend, ahol bez nélkülit jelent, a vetrie-ből a vet egyezik a magyar visz>vit (vitel, vitorla) szóval, így jelenti a szelet is a szlávban

bil’ag = bélyeg x

bíreš – béres, a szlovák szótárban: zsellér x

bit’ = üt (az üt szó a bot b-vesztéses változata, minden más nyelvben is a magyarból)

bitka = verés, verekedés, lásd: bit’

bitkár = verekedő, lásd: bit’

blázen = bolond; alaposan kitekert szó; a bolond (az n vendéghang, tehát bolod) bolyongót jelent, s az első szótagból más nyelvekben is kiesett az o az átvétel után: lengyel bloud, német blöd, wend blod, blud, perzsa bul = bolond; teljes bizonyíték, hogy a szláv nyelvekben a bolond és a bolygás szók ugyanabból a gyökből származnak, lásd alább: bludit = bolyong

bláznit’ = bolondít-ani

bláznivý = bolond

blcha = bolha x

blen = beléndek (növénytani), a bolond szóból x

blikať = „pilikat” = pillong: pislog, pislákol x

bludit’ = bolyong-ni

bludenie = tévelygés, azaz bolyongás

bludne = tévesen, a bolyong szóból

bluf = blöff, tulajdonképpen: böff, mint böffentés x

bôb = lóbab x

boblavý = bugyogó (lásd: bub, buborék)

bobok = bogyó (állati ürülék), lásd alább: bobuľa

bobuľa = bogyó, a búb szóból, mellyel azonos a bab szó is

bod = pont (földrajzi), az n csak vendéghang, s a kiinduló szó: pötty

bodka = pont (ékezetjel), tehát pötyke

bodľač, bodliak = bogáncs

bodrý = élénk, fürge, vidám; ez feltehetőleg áttételes jelentésa Bodri kutyanévből, mely azonban bodrost, bodros szőrűt jelent

boj = ütközet, csata, lásd: párbaj, bajnok, bajvívás; a szó története igen érdekes és összetett: 1) a bajol és a páhol (ógörög-ómagyar paiól>pajol>bajol, valamint paiól>páhol) ugyanaz a szó („ellátja a baját”), 2) ógörög-ómagyar paián>magyar baján jelent orvost is, mint aki legyőzi a bajt, de ez avar kori vezetőnk neve is: Baján, 3) mindez kapcsolatba van a bán, mint „elbánik vele” szóval

boj = harc, a győztes: bajnok, a ví, mint vív gyökből; pl. vajúdik = bajúdik, bajmolódik

bója = bója x

boliet’= „bajít”: fáj-ni; bal = baj x

bordó = bordó x

borievka = boróka (-fenyő, -bogyó) x

bosorka = boszorka x

brány = borona x

brániť = „boronít”: boronál-ni x

brat = barát, testvér, társ, felebarát x

bratko = testvérke, barátocska x

bratstvo = testvériség

brázda = barázda, kiesett a b és az r közül az a hang) x

brázdiť = „barázdít”: barázdál-ni x

brdo = (takács)borda (szövőszéken) x

brečtan = borostyán x

brekot = brekegés x

brička = bricska x

britva = borotva (magyar szó ez!, lásd a BAR címszót) x

brloh = barlang, a szlovákban odú x

bronz = bronz x

bublať = a búb, bubor szóból: bugyborékol-ni, buborék x

bublina = buborék x

búda = bódé x

budzogáň, buzogáň = buzogány x

buchta = bukta (gyök: bok = bog, mert a bukta: bog, bugyor, bogy>moty: motyó, bog>pog szóból a pogácsa, de mint bog, bugyor, a poggyász is) x

budit’ = „figyít”: ébreszt-eni (f-b és gy-d hangátmenettel)

bujarý = buja: kicsapongó, szilaj, tüzes, életerős x

bujniet’ = buján nő-ni; a buj a búj-ni (összebújni) szóból és a bő>buja szóból egyaránt adatik, innen a „buja növényzet” is, ezt az egyezést csakis a magyar eredet igazolhatja, lásd a következő két címszót is

bujnost’ = bujaság x

bujný = buja növésű, dús, azaz bő, mint buja = bő termés (burjánzó azonban már a bur, bor, bőr (mint burkol) gyökből adatik, annyit tesz, hogy burkol, borít, beborít)

buk = bükk x

bukovina = bükkös, bükkfaerdő

bukréta = bokréta x

bum = bumm x

bunda = 1. rövid sportkabát 2. szőrme 3. sűrű szőrzet, bunda /kutya, birka/ x

bundáš = hosszúszőrű kutya, bundás x

burina = burján, gyom (ami burjánzik)

búrat’ = burít: rombol-ni, bont x

býk = bika, a bök szóból x

byvol’ = bivaly (régen: bival) x

buk = bükk; a bog>bok gyökből, jelentése bogos, ágasbogas, dán boege, svéd bok, ógörög  (phégosz), latin fagus x

(8 +1) + 72 = 81 szó

C

cápat’ = csapkod-ni),(jobban látni cáp-ať = csap-ni) x



capart = cafat(cafrang), ph = f, ) x

capnúť = (oda)csap, megüt-ni, odavág-ni

cecok = csecs, tőgycsecs, mellbimbó x

cech = céh x

celok = az egész, a tel (mint teli, teljes) t-c:cel szóból, lásd alább: celý, ciel’

celý = „teli”: teljes, egézs x

cengot = csengés x

cep = csép, cséphadaró x

cer = cser (tölgy), cserfa x

cesto = tészta x

chápat’ = felfog-ni (lásd: „kapossa már, kapisgálja, a kap gyökből) ”)(a gyök elmélet szerint „kap” , „kap - ni valamit” a szlovákoknál „dost-ať niečo”, a „kap – ar” = kutre, škrabe gyöke is a „kap”, de itt teljesen más az értelme, mint a képletes , „el-kap-ni a fonalat” = (szószerint „chytiť priadzu” ezzel a szlovák nem tud mit kezdeni), náluk = za-chyť-iť myšlienku = be-fogni a gondolatot, továbbá a „kap-ál kap-ával = kop-ať motykou” kifejezésben is a gyöknek „kap-nak“ kell lenni, megint más értelemben, ezzel már egy magyarnak is gondja lesz, nem még egy szlováknak megmagyarázni, ahol még a kap-álás alapja sem egyezik a kap-ával )

chatrný = satnya

chopit sa = elkap-ni (lásd chápat)

choroba = kór (kór – oba) x

chorý = beteg, lásd „kór”

chrast = haraszt x

chrček = hörcsög

chrčat’ = hörög

chyba = hiba x

chýbat = hiányzik, „hibádzik”,(hiányoz-ni)

chýr = hír x

cíbik = bíbic x

cic = cic x

cica, cicuľa = cica, kiscica, cicus

cicat = szopik (a csecs, cici, ciciz szóból) (szop-ni)

cicer = csicseriborsó x

ciel’ = cél, a cél a tel szóval azonos t-c módosulattal; ezt a telibe talál = célba talál kifejezés is elárulja x

cieliť = céloz-ni

ciepkať = csipog-ni x

cieva = cséve, orsó, cső, a cső-csöv gyökből x

cikcak, cik-cak = cikcakk x

ciling, cililing = csiling, csingiling x

cimbal = cimbalom x

cingi-lingi = csingi lingi x

cinkať = cseng-ni, peng-ni x

cirok = cirok x

cmúl’at’ = szop-ni, a cum, mint cumizik szóból hangátvetéssel, lásd: cumel, cumlik x

crkať = 1. csorog-ni, csörgedezik 2.csurgat x

cumel, cumlík = cumi, dudli, cucli, Felvidéken: cumli x

cupkat’ = cuppog-ni x

cvendžat’ = cseng-ni

cvengnúť = csengetni (egyet)

cvrček = tücsök (c=ts,v=u, tsucsök, hogy ne feledkezzünk el a különböző írásmódokról sem) x

cverna = cérna x

cvikla = cékla x

cvrkat = ciripel-ni

CYK = kük, kók, csuk, cik: ősi magyar szó ez s nagyon elterjedt a régi nyelvekben; a gyök: ko, jelentése görbére hajlik, pl.. kókad, káka, ku(n)kor; a k hang lehet c, cs hang is (mint Cicero, Csicsero, Kikero, avagy császár, cézár, kaiser), innen ciklus: körbe forduló, csuk: a forgó ajtóra értendő, csukló, mert küklo: forgó, cik-cak, cikázik és így tovább, mindezt alátámasztja a szlovák kukľa = csulya szó

cyklón = ciklon: „küklony”, lásd: CYK x

cyklista = (bi)ciklis-ta, azaz „forgós”, kerékpáros, lásd: CYK

cyklus = ciklus, lásd: CYK x


(8 +1) + 72 + 33 = 114 szó

Č (cs)


čača = csecse x

čačaný = csecse

čačka = csecsebecse (pl. csacskaság) x

čakan = csákány x

čakov = csákó x

čalamáda = csalamádé, eredetileg csadajmálé x

čap = csapszeg x

čapica = sapka x

čapik = nyelvcsap

čapiť = 1. megcsap-ni, megüt-ni 2. odacsap,odavág, eldob

čapkať = 1. csapkod-ni, csapdos-ni 2. pacskol-ni, vereget-ni

čapovat = csapol-ni x

čara = csere x

čarda = csárda x

čardáš = csárdás x

čaša = pohár, csésze, kehely x

čata = csapat(szakasz) x

čatár = szakaszvezető

čeľaď = 1. cselédség 2. család (archaikus), család ugyanis azonos a cseléd szóval, csak mély-magas hangú változatai egymásnak; a gyök: té, tesz, cseál, vagyis csak annyit jelentenek, hogy cselekvők x

čemer = csömör x

čerieslo = 1. csoroszlya 2. orrcsont

čermeľ = mezei csormolya

Čermeľ, Črmeľ = Csermely, földrajzi tájnév + patak Kassa mellett

čiapka = sapka x

čiarka = cirka: vonal, ugyanis firka az alapszó(irka - firka – birka, visszafelé a cirka = karc = rytina/rityina/ szlovákul, de ha mélyen ejtem ott rejlik benne a „rotona –routuona – rót vona(l)“, majd betöltöm az „r“ alá, mert ez bizonyítja a kifejezés fejlődési irányát) x

čibuk = csibuk x

čičikat = csicsíjgat-ni, azaz csititgat-ni x

čík = (réti)csík, illetve halfajta x

čin = a csinál szó gyöke: cselekedet, tett x

činiť = csiná l -ni, tesz, cselekszik

činný = csináló

čip, čip-čip = csip, csip-csirip x

čipka = csipke x

čipčať = csipog-ni

čistec (bot) = tisztesfű, sebfű

čistiť = tisztít-ani, tisztogat-ni, t-cs hangváltás

čisto = tisztán, t>cs

čistitota = tisztaság, t>cs

čistý = tiszta(így jobban látni, írjuk fel „čist(csiszt)” fordítva „tiszits”, ahol č(cs)=ts és volt amikor a csak –ot, tsak –nak írták) x

číž, čížik = csíz x

čižma = csizma x

čkanie = csuklás

čkať = csuklik(a „čk –ať” jelentése „csuk-lani, csuk-olni”, ami a parasztos „l” nélküli tájszólásban „csuk(k)-ani, csuk-ouni, csuk-óni, vagy „csuk(k)-ni” alakban jelenne meg, ebből rövidül a szlovák „čuk-ať –čk-ať -ra”, néha nem ártana elővenni a tájszólásaink alaki formáját is) x

čľap = placcs!, erős hangkeveredés x

čľapkať = koppan-ni, csobog-ni, csurog, lotyog, locsog, lubickol, pacskol, vesd össze: caplat

čln = csónak, az l hang úgy került a szlovák szóba, hogy csónak régen csolnak volt.

člnok = csónak, régen csolnak

člnkovat’ = csónakázik,( csónakáz-ni)

črmeľ, čermeľ = csermely x

čpieť = csipős, marós szaga van, csíp-ni, mar-ni (szag) x

črep = cserép, cserépdarab, cser>csr x

črieda = csorda x

črta = karcolat, vonal: a karc szóból

čudák = különös ember, a csuda szóból

čudovať sa = 1. csodálkodni 2. bámészkodni

čurčať = csurog-ni, csörgedez-ni

čurkotať = csurog-ni, csobog-ni, csörgedez-ni

čutora = csutora x

čudo (csudo) = csoda

čvarga = csavargó: szedett-vedett népesség x

čvirikať = csiripel-ni x

čvrlikať = csiripel-ni, cirpel-ni, nyekereg-ni (hegedű)


(8 +1) + 72 + 33 + 34 = 147 szó

D, D’(Gy)

dá = ad, ád, fordított: dať – adni, pl. dádá, megdádálak: adok a fenekedre; a fordítás nem valódi, ugyanis ad régen: ada volt, s a szókezdő a kiesésével da, a szóvégi a kiesésével pedig ad lett x

d’aleko(gyaleko, vagy gyalyeko) = távol, v nélkül: túl, s ebből t-d’(gy) módosulattal: d’al(gyal)

dávno = „távno”: régen

d’alší(gyalsí) = „túlsi” (bizonyára túlsó): távolabbi, messzebbi

debnár(gyebnár) = bodnár, bognár (hordókészítő), b-d hangcsere( tájnyelven a szlovákoknál debňa (debnya) = bedňa(bednya) = bedna = doboz és ebből származik a Bednár név is, a „bod-nár”-ban ott van fordítva a „dob-oz” és a magyarban ismerünk „dob-os hordót“ is, az is lehet, hogy a magas „deb-nár“ párja a mély „dob-nár“ és ez lett felcserélve a „hordókészítőben“, semmi sem olyan egyszerű, mint az az első pillantásra látszik) x

decko = „gyeckó”, a gyermekecske összevonva

ded =(„gyed-gyed-o”) déd, nagyapa x

dereš = deres x

dežma = dézsma x

dial’ka(gyialka,gyjalka) = „túlka”: távolság, lásd: d’aleko = távol

diamant = gyémánt (gyém = gyöm, göm, mint pl. gumó) x

dieža = dézsa x

dínom-dánom = dínomdánom x

dojka = dajka x

doska = deszka x

drahý, drahá, drahé = drága x

draho = drágán

drahokam = drágakő

driek = derék x

drobit’ = „darabít”: aprít-ani, azaz „darabít” x

drobný = „darabnyi”: apró

drobky = „darabka”: aprólék (darab)

drobnosť = apróság (darab)

drotár = drótos x

drôt(druót) = drót

drúk = dorong x

drumbľa = doromb x

drúzgať = dr = tör: tör-ni, zúz-ni x

drviť= tör-ni (pl. darál-ni) x

držat’ = tart-ani („tartít”), fog-ni x

držgroš = zsugori, ahol žgr = zsugor(Induljunk ki az elején leírt díszítő hangokból: „(valójában zsugoros) szóban a dr a vendéghang : dr|žgroš, s kimaradt két magánhangzó is : zsugor = žgr.”Ebben az esetben nem beszélhetünk : „dr” vendéghangról , csak a szó fordítása a „zsugori” késztet a „zsugor” felé, ha úgy fordítom „garasoskodó” és tudom, hogy a „groš= garas” a „drž” pedig a „drž-ať = tart-ani” alapja, akkor felismerem a „tartsd a garast” kifejezés „tarž(zs) groš”-ra deformálását) x

dudať = 1. dudál-ni 2. dúdol-ni 3. dorombol-ni (macska) x

duchna = dunyha, dunna x

duna = dűne, homokbucka x

dupať = dobog-ni, topog-ni x

durdiť sa, duriť sa = durcáskodik(durcáskod-ni), duzzog-ni x

dvor = udvar; a szó gyöke: ó, mint óv, s e gyökből származik az odú = védett hely, valamint az ótalom, l vendéghanggal oltalom szó ; udvar eredeti alakja: oduor, u-v váltással: udvar x

dvorit’ = udvarol-ni (nyelvi gondolkodásmód is mérvadó!)

dutý = odvas, csak kiesett az odu szókezdő o hangja

dyňa = dinnye x

džber = csöbör x

(8 +1) + 72 + 33 + 34 + 28 = 176 szó

E

eden = éden, paradicsom; ugyanis az éd szó jelentése: gyönyör, innen az édes szó; aki édeleg, az gyönyörög, édesem pedig annyit jelent, hogy gyönyöröm, gyönyörűségem; Éden pedig annyit jelent, hogy: gyönyör helye. (ha felírjuk „d = th” , akkor „ethen” kapunk, amely mély magánhangzókkal kötődik „uthun- othon/irodalmi otthon/“, szlovákul „doma” x



egreš = egres x

ej, ejha = ej, ejha, ejnye x


(8 +1) + 72 + 33 + 34 + 28 +3 = 179 szó

F

faj- = fúj



fajka = „fújka”: pipa x

fajta = fajta, faj x

fakľa = fáklya x

feš = fess, csinos, takaros x

fičúr = ficsúr x

figa = füge x

fíha, fiha = hűha x

finesa = finomság, finom árnyalat x

fľaša = palack, üveg, flaskó, flaska (lásd a Palacsinta című fejezetet) x

forma = forma, alakzat, alak, a for, mint forgat gyökből, ahogyan a korongos formáz x

fortieľ = fortély x

frčka = 1. fricska 2. rangjelzés x

frišký = friss, fürge x

fŕkať = 1. fröcsköl-ni, fröcsög-ni 2. prüszköl-ni (ló) x

frknúť = 1. fröccsen, fröccsent 2. csurran

fuč = fuccs, oda x

fučať = 1. fúj-ni, süvít-ni 2. fújtat-ni, liheg-ni

fuj, fujha = pfuj! x

fujak = hófúvás, hóvihar

fujara = „fújara”: furulya, tilinkó ( Ez a hangszer valójában se nem furulya, se nem tilinkó, nagyobb és függőlegesen tartott, inkább a gótikus háromlukú basszus sípra hasonlít. Annál inkább érdekes és elgondolkodtató, hogy a tisztán szlovák nemzeti hangszer elnevezése magyarul pontosan azt jelenti, amit kell vele csinálni. Tekergethetem a kifejezést amerre akarom „fúj ar(r)a”, vagy tájszólásosan „fúj(j)á rá”(szlovákul ez „fúkaj nato”), ha bvisszafordítom, akkor a „rája”, vagy „arája” „fú” tájszólásos kifejezést kapjuk(szlovákul „na neho fúka”) – Pontosan ez az a kifejezés, amelyik etimológiailag megcáfolhatatlanul mutatja az irányt, hogy honnét származik a kifejezés.) x

fujavica = „fújavica”: hófúvás (A „hófúvás = zvírený sneh(zvírený sznyeh), snehová búrka(sznyehová búrka)”. A „fujavica” erős szél, amelyik visszafelé nyom minket, s pontosan ezt mondja a szlovák kifejezés első része „fuja, vagy „fúj(j)a”, „fuj(j)á”(szlovákul „ fúka, nech fúka”, ty fúkaj”), ha pedig a második részt „vica”, így írom le „vitsa”, vagy pedig a cyrilika szerint olvasom „visa”, akkor a mai magyar „vissza”( szlovákul „späť, naspäť”), szóra lelek, és pontosan tudom, mit is jelent a „fujavica”. Vissza is fordíthatom „ac vija fú”, ez egy kicsit megkevertebb, de tájszólásban nyugodtan használhatom „as(z) vijs(z)a fú”, irodalmi nyelven „az vissza fúj” lenne(szlovákul „to fúka naspäť”). Ez megint egy olyan példa, ahol nehezen lehet vitatni, hogy honnan és hová ment a kifejezés.) x

fúkací = fúvós

fúkať = fúj-ni x

fuňať = 1. fúj-ni, fújtat-ni, liheg-ni 2. süvít-eni

fura = fuvar, de: fur-ikázik; fur a for, mint forgolódik gyökkel azonos, s fur-fuvar épp olyan szópár, mint a csűr-csavar, zár-závár x

(8 +1) + 72 + 33 + 34 + 28 +3 +22 = 201 szó

G

gágať, gagotať = gágog-ni x



gágor = gége x

galeja = gálya x

galiba = galiba, baj, bosszúság x

gate = gatya; e szó a köt szó kiejtési változata: „felkötni a gatyát” x

gáza = géz; érdekes szó, ugyanis go-oz > goz, gáz, gőz, ebből a gejzir szó is, s jelentése: gomolyog (go-oz); ám mivel a gőz, gáz áttetsző, áttételesen a finoman áttetsző kötözőszer is innen kapta a nevét x

gazda = gazda x

gejzír = gejzír, lásd fenn: gáza

geršľa = gersli, gerstli; a szó rokona a gernye: kiaszott testű, görhes és a gerzsely szó, mely utóbbi jelentése a Czuczor-Fogarasi szótárban: szőlőfaj, melynek bogyói sürűen öszvecsomósodnak x

glg = korty, a glug, klutty szóból

goliáš = góliát; a hor (magas, pl. hórihorgas) h-g: gor gyökből, s innen r-l hangváltással; magas lábáról e szó a góla (gólya) neve is x

golier = gallér; a ker, kör szóból származik, mert kör alakú ruhakellék x

gombik = gomb x

gombička = gombocska

grajciar = garas, hangkieséssel és a szó módosításával: krajcár; a gör, gur szóból származik, kerek alakja miatt x

grobián = goromba x

groš = garas: görös, lásd: grajciar

guľa = golyó, gömb x

gul’ka = „golyóka”: kis golyó

guláš, guľáš = gulyás x

gúľať = gurít-ani, hengerít-eni, görget-ni x

gulky = golyók, lásd galuska, golyva

gunár = gunár x

(8 +1) + 72 + 33 + 34 + 28 +3 +22 + 17 = 218 szó
H

habarka = habarókanál(egyszerűen „habaróka”) x

habkat’ = kapkod-ni, a kiejtés érdekesen módosult: k>h, p>p, d>t x

habkavý = habozó: bizonytalan, ingadozó, határozatlan

hahot = hahota, hahotázás x

hajať = hajcsizik(hajcsikál –ni), csicsikál-ni)(a magyar parasztoknál is úgy altatták a gyereket: csicsíja babája, hujúja babája = hajaj – búvaj(szlovákul)) x

hajčiar = hajcsár (hajtó) x

hajdúch = hajdú, másképp hajtó x

haky-baky = ákombákom x

hala = hall

haló = halló (a telefonba is ezt mondja a szlovák is a „hallgató”oldalán, de ez már egy másik történet) x

haluška = galuska x

hámor = hámor x

hat’ = gát, lásd: hát, hátság, bakhát, hegyhát x

hej = hej! x

hemžit’ sa = hemzseg-ni x

heš = hess x

hÍbka = mélység, lásd: híj, hiba

hintov = hintó; hintázó mozgásáról

híkať = 1. hű-zik(hűz-ni) (csodálkozva, meglepve, felindulva) x

hľa = íme, lám, la, ni

hlísta = giliszta: bélféreg, bélgiliszta, g-h

hlivieť = hever-ni, heverészik(heverész-ni)

hm = hümm

hmkať = hümmög-ni x

hmla = homály: köd; kiesett az o és az á hang

hnať = hajt-ani

hnoj = ganaj (h-g) x

hó, hohó = hahó

hodit’(hogy-ity) = hajít-ani ( a magyar paraszt is azt mondta a „haj-ít” helyett, hogy „hagy-ít”, így már ugye jobban hasonlít?) x

hodne = hogyne, nagyon (népnyelven nagyon sok „nagyō sok(naďó šok) a „nado(h)” fordítva „hodne”) x

hoj = hej, haj x

hojoj, hojój = hajaj x

hojiť = gyógyít-ani, az eredeti szó: jóít, a gyógyít szóé is (jóít = javít) ) ( érthetőbben a „hoj“-iť(hojity), fordítva „joh“- iť(johity), így jelenik meg a „jóhít“, a j = gy(ď) váltás sokszor használt Juraj = György(Ďörď), Július = Gyulus(Ďuluš), Gyula(Ďula), így keletkezik a „gyóhít(ďóhít)”, ha kiesik a „h” akkor „gyóít(ďóít)”, nehéz kiejteni, automatikusan átmegy a „gyójít(ďójít)”-ba a „j = gy(ď) pedig a „gyógyít(ďóďít)”-ra, ugyan ide jutunk a „h= g”(Hospodín(hoszpogyín) = Gospodín(goszpogyín)) változatból „gyógít(ďógít)”, majd meglágyul „g = gy(ď) és megkapjuk a „gyógyít(ďóďít) kifejezést. Ez arra is jó példa mennyire „önkényesen” változtatták a szavakat úgy a magyarok, mint a szlovákok.) x

hold = hódolat; az l vendéghang, pl. a Hold neve is régen Hod volt (hamarább Hood, vagy Hōd, Hód) x

holdovať = hódol-ni, lásd fenn: hold

homôlka (syra) = kis kúp, egy gomolya (túró); h-g x

hompálať = himbálódzik: hompál = himbál-ni x

honiť = hajt ani

honvéd = honvéd

hop = hopp

horda = horda x

hornatý = hegyes vidék (hor, har = felmagasodó, kiemelkedő, pl. Hargita, de jelent bemélyedőt is, pl. horpad, lásd: Hortobágy)

horný = felső, lásd fenn

hôrny = hegyi, erdei (lásd fenn)

horuci = forró, ugyanis forró h-f módosulattal lett horu (vagy pedig így volt felírva „phoroutzó”, ahol „ph”= „f” a „p”kiesett, a jobb kiejtés végett „ts(tsz) = tz = c” a logika megmutatja melyik kifejezések függnek jobban össze „forró” = horúci,vriací, „forr = vrie”, ha valami forr, akkor az „köröz = koluje, krúti, krúži(krúzsí)“, /hideg le, meleg fel/) = „forog”, a „revolúcia = forradalom” se nem azért az, mert ott „revú = ordítanak”, hanem, mert ott „vrel(j)úce = forró” dolgok, események történnek. Ha tovább megyünk, akkor olyan kifejezést kapunk, amit nehéz kiforgatni és gondot okoz a mai magyaroknak is, hogy ez miként lehetséges. Írjuk fel a „revolúcia”kifejezést így „revolúcija”/ahogy a paraszt mondja /, írjuk fel c = ts(tsz) „revolútsija” olvassuk el magyarul fordítva, így „ajist úlover” = ajist uolover = ajist ölöver, a paraszt ezt önkényesen olvashatja „ajast elver“, ma irodalmi magyarul „aljast elver” =(szlovákoknak) zločinca (podliaka) vyženie (dobije), vagy „ajast öl ver“ =(szlovákul) podlého zabije, bije. Keményen és könyörtelenül mondja meg a magyar nyelv mit is jelent a „revolúcie = forradalom“. Ezen értelmezés szerint a „bársonyos forradalom = zamatová revolúcia“ logikailag értelmezhetetlen valami és csak arra szolgált, hogy , a bűnözők és a köpönyegforgatók átmenthessék a hatalmukat. A „réginyelv-ősnyelv“ a józan paraszti ész alapján működött, csak tudni kell, hogyan is beszéltek a paraszt őseink a köznép.) x

hrable = gereblye, régiesen grábla (h-g) (magyarul is használjuk keményen gereble) x

hrabať = gereblyéz-ni (h-g)

hrča(?) = harcsa(szlovákoknak „sumec(szumec)“)

hrča = görcs(görč) = grča(grcsa) x

hrdza = rozsda(rožda) (az „önkényesség” megengedi a „rodzs(rodža), radzso(radžo), zsdaro (ždaro) , rosda(rošda), sroda(šroda)(th = d, srotha(šrotha), srot(šrot) = fémhulladék stb. x

hrdzavý = rozsdás

hrebeň = 1. fésű, 2. gereben, 3. taraj, 4. (hegy)gerinc; a gereben ugyanis kiálló hegyeiről kapta a nevét, s ilyen a fésű, a taraj és a hegygerinc is x

hriadeľ = (eke)gerendely (h-g); a szó a gerenda = tehertartó fa szóból származik x

hromada = rakás, halom, garmada; hrom valójában horom, r-l: halom s a har = kiemelkedő, nagy jelentésű szóból származik; har h-g: gar, s a régi harom r-l: halom x

hrot = hegye, csúcsa valaminek

hu, huhu, huhú = hú, húha

huba = gomba; az alapszó: göb, pl. göbe, göb-ből m vendéghanggal: gömb, gomb; huba = guba gömbölyödöttet jelent x

húkať = a hú, huhog-ni szóból: 1. búg-ni 2. tülköl-ni 3. huhog-ni (bagoly)(tájszólással „huog”) 4. üvölt -eni x

Hun = hun (ember)

huncút = huncut, betyár x

husár = huszár x

húžva = gúzs (g-h: húž), háncskötél x

hyacint = jácint x

(8 +1) + 72 + 33 + 34 + 28 +3 +22 + 17 + 38 = 256 szó xxx

CH

cha-cha = haha x



chatrný = 1. gyatra, satnya, silány, hitvány 2. kopott rozoga, rozzant 3. beteges, gyenge, nyeszlett 4. csekély, kicsi, satnya x

chcechot = vihogás, hahota, röhögés

chichot = hahot(a), vihogás

chichotať sa = hahotázni

chlm = halom, domb, pl. Királyhelmec-Kráľovský Chlmec

chmeľ = komló ch-k x

chmuľo = mulya x

chmúriť = komoran néz („komorít-ani”) x

chmúrny = komor: felhős, borús, zord (időjárás) x

choroba = kór x

chorý = kóros, beteg

chotár = határ x

chrast = haraszt, bozót; ch – h x

chrček = hörcsög x

chrchlať = krákog-ni x

chrchľavý = krákogó, rekedtes

chrupkať = ropogtat-ni, rágcsál-ni, ropog-ni, recseg-ni, a ch csak előleh

chyba = hiba x

chybiť = 1. hibázik(hibázni) 2. nem talál-ni, eltéveszt-eni

chýliť = hajlít x

chýr = hír x

chýrečný = híres, hírneves

chýrny = híres

chyrovať = hírlik(hírl-eni)

(8 +1) + 72 + 33 + 34 + 28 +3 +22 + 17 + 38 + 14 = 270 szó

I

ircha = irha x



iskra = szikra (hangátvetés); szikra a sziporka szó rövidített változata x

išpán = ispán x

iste, isto = lásd alább: istota

istota = biztonság, bizonyosság, biztosság; a szlovákban kiesett a szókezdő b hang; ilyen a magyarban is előfordul, pl. bámul-ámul x

izba = szoba; hangátvetés, mint szikra-iszkra x

(8 +1) + 72 + 33 + 34 + 28 +3 +22 + 17 + 38 + 14 + 5 = 275 szó

J

jajčať, jajkať = jajgat-ni, jajveszékel-ni x



jarica = jérce x

jarka = jerke (fiatal nőstény bárány, kecske) x

jarmo = járom, iga x

jarok = árok x

jasle = 1. jászol, 2. bölcsőde x

javor = juhar(fa), jávor(fa) x

jazmín = jázmin x

jé, jej, jéj = jé

joj, jojoj, jój = jaj, jajjaj

juj, jujuj, júj = juj, jujjuj

(8 +1) + 72 + 33 + 34 + 28 +3 +22 + 17 + 38 + 14 + 5 + 8 = 283 szó

K

kabat = kabát x



káča = kiskacsa

kačaci = kacsa

kačica, kačka = kacsa x

kada = kád, dézsa x

kachľa = (cserép)kályha

kachle = kályha x

kakať = kakálni x

kalich = kehely, de kelyh, s ebből a kalich x

kalina = kányafa, bangita

kameň = kő (lásd kemény)

kamenec = jégeső (lásd: kő-kemény)

kameňovat = megkövez-ni („keményez”)

kanec = kan, vadkan, tehát: kanec, mint pl. magócv

kanistra = kanna

kantár = kantár x

kanva = kanna x

kaňa = kánya x

kapce = téli csizma (posztóból), valójában kapca, ugyanis ez csak burkolót jelent, pl. köpeny, kapucni x

kapún = kappan x

kapusta = káposzta x

kapuszta = x

karé = karaj: sertéskaraj

karfiol = karfiol x

karika, karička = gyűrű, karika, körtánc /körbe-körbe, karikába…/ x

karhať = szid-ni, korhol-ni, megfedd-ni x

karhavý = korholó

karta = kártya, eredetileg hártyav

kaša = kása x

kefa = kefe x

kefka = kis kefe

kefovat’ = kefél-ni

kel = kel x

kepeň = köpeny x

ker = cser, mint cserje, bokor x

kerovat’ = kormányoz-ni

kikiríkať = kukorékol-ni x

kišasonka = kisasszony

klada = kaloda (kal =üt, csapódik, pl. kladivo = kalapács

klampiar = kolompár, bádogos, azaz kalimpáló x

klapka = csapószelep, kl = cs!

klas = kalász x

klepanie = kopogás, kopácsolás, kalapálás

klepat’ = porol-ni, gépel-ni, lásd: kalapál

klepec = kelepce x

klepot = kopogás, kopogtatás, kocogás, kelepelés x

klietka = kalitka, ketrec x

klobúk = kobak: kalap x

klopanie = kopogás

klopať = kopog-ni

kl’úc = kulcs x

kľúčiar = kulcsár

kl’účka = kilincs

kmín = kömény x

kmotor = koma

kniha = könyv

knôt = kanóc

kocka = kocka x

koč = hintó, lásd: kocsi x

kočiš = kocsis

kočovný = vándor (színész), nomád, értsd: kocsizó

kofa = kofa; érdekes szó: kaffogót jelent, nyilván a folyamatos vevőcsalogató beszédjéről x

klobása = kolbász x

koláč = kalács x

kolembať = ringat-ni, hintáztat-ni, himbál-ni

kolembavý = ingó, himbolygó

koliba = kaliba(guliba) x

kolo = kör (r>l) x

koleso = kerék (r>l: „köröző”)

kolovat = kering-eni (r>l)

komin = kemény?

komín = kémény(kéméň) x

komora = kamra x

kont = konty

kontík = kontyocska

kopa = kupa(c): rakás, lásd: kopec

kopať = kapál-ni x

kopec = kupac, domb, halom x

kopija = kopja, lándzsa x

kopov = 1. kopó (kutya) 2. rendőrkopó, ügynök x

kopyto = kaptafa x

korbáč = korbács x

korčuľa = korcsolya x

kord = kard, szlovákoknál: vívótőr x

korheľ = korhely x

kormidlo = kormány (hajón)

koruna = korona, a kör szóból, alakja okán x

kosa = kasza x

kosit’ = kaszál-ni

košikár = kosárfonó

košina = kas, szekérkas

koštovať = megkóstol-ni x

kotkodák = kotkodács

kotkodákať = kotkodácsol-ni x

kotlik = katlan x

kotlina = völgykatlan

kov = fém (lásd: köv, valamint kovács)

kováč = kovács x

kovať = kovácsol-ni, vasal-ni, patkol-ni

kozol = kazal

kol = karó (r>l) x

kôra = kéreg x

kôpor = kapor x

kôš = kosár x

košík = kosárka

kraj1 = karéj, valaminek a széle

kraj2 = környék

krajec = karéj, azaz köréj x

krájat’ = vág-ni, szel-ni (lásd: kanyarít)

krajcir = szabó (lásd még: kurtít)

krajnŷ = szélső (karéj)

krákať = károg-ni x

krátit’ = kurtit-ni x

krátky = kurta

krč = görcs x

krčah = korsó, kancsó

krčit’ = görbít-eni

krčma = korcsma(kocsma) x

kreslo = karosszék(karosülő) x

kresťan = keresztény; a kereszt szóból; maga a kereszt már áttételes jelentésű keresztbe rakni: egymáson átteni, egymásra rakni; az eredeti szó a kör, ker gyökből származik: körös, s a köröst szóban a t csak másodlagos meghatározó (lásd alább: kríž), s mint egyházi fogalom, a szkíta Köristen jelére és fogalmára meg vissza x

krst = keresztelés /kereszt – k-r-s-t /

krivka = görbe (talán „körövke”, „körívke”?) x

kríž = kereszt, lásd: kresťan

kruh = kör, kr = kör, ker x

kuchtík = kukta x

kuchyňa = konyha, a koh gyökből x

kukať1 = kakukkol-ni

kukať2 = kukucskál x

kukľa = csuklya, lásd: CYK

kúkoľ =konkoly x

kukučka = kakukk x

kukurica = kukorica, a kukora szóból x

kulač = kulacs x

kuľhať = kullog-ni, sántít-ani x

Kumán = kún

kúpa = vásárlás, azaz kap, kapás, megkap

kupec = vevő, bizonyára „kapóc” x

kupny = vétel, a kap, kapni-ból

kúpit = vesz(venni), vásárol-ni, a kap-ból

kupola, kopula = kupola x

kúra = kúra x

kus = kis, darab

kuštik = kis darab

kutanie = kutatás, turkálás, keresgélés

kutať, kutiť = kutat-ni, keres-ni

kuvik = kuvik x

kuvikat = kuvikol-ni

kužel = guzsaly

kvas = kovász x

kvičat = visít-ani

kýbeľ, kýblik (köznyelvi) = kübli, vödör, a köb, öb, mint öblös szóból

kýchavka = keh (lóbetegség)

(8 +1) + 72 + 33 + 34 + 28 +3 +22 + 17 + 38 + 14 + 5 + 8 + 80 = 363 szó

L

ľa = lám, íme



laba = láb (állaté) x

labilny = ingatag, lásd: lebeg, láp, ebből az angol „labilis” is

labka = lábacska

lampa = lámpa x

lampička = lámpácska

ľan = len x

langoš = lángos x

lata = léc(léts ebből magasan létö, mélyen „lata”) x

larva = lárva x

láva = láva, mindenhol máshol is a lé-lev-ből, mint folyékony x

lavór = lavór (valójában „lever”, a lé, lev gyökből) x

lažírovať = lazsál-ni x

lečo = lecsó x

lekcia = lecke (a hunoknál: lecuka) x

len = csak, csupán (len pl.: fej-et-len, e len található mély hangrendben, s lágyan ejtve a lanyh, lanyha szóban is)

lengať = lengedezik(lengedezni), himbálódzik(himbálózni)

lenivo = lanyhán, lustán (len itt = lanyh)

leňoch = henye(l)(henyél),(lajhár) x

leňošit = henyél (len, leny itt = lanyh)

lep, lepidlo = ragasztó(ragastó), lép(magyarul is használjuk lépes méz, mert a méz ragadós x

lepenka = karton (azaz lap), ez egyben a pelenka szó is, csak lep-pal gyökfordulással

levanduľa = levendula; érdekes szó, a latinban is megvolt; gyöke a lé, lev, ugyanis fürdőkben használták áztatva, illatosítónak x

ležérny = lezser, könnyed,, értsd: laza x

lilavý (köznyelv) = lila x

ločkať (exp) = lotyog-ni, locsog-ni x

lod = hajó (lásd láda, ladik) x

lodka = ladik, csónak x

lodnik = hajós, a láda szóból, azaz „ládnyik”

lokňa (köznyelv) = lokni, hajfürt x

lokša = laska, krumplilepény x

lom = törési felület (lásd rom r>l: lom)

lomcovat = ráncigál-ni, r>l, régen pl. ronc romc volt, tehát eredetileg romcigál

lomit’ = „romít”: tör (lásd rom r>l: lom)

lomoz = „romoz”: zaj, zörej

lopata = lapátv

lopta = labda x

lopúch = (úti)lapu

lov = vadászat (lásd lő-löv)

loves = vadász (lövész) x

lucerka, lucerna = lucerna x

lúh = lúg x

lup = lop: 1. rablás, lopás 2. zsákmány x

lúpez = rablás (lásd: lopás)

lúpežnik = rabló, fosztogató (lásd: lopó)

lupič = rabló (lopó)

lúpiť = „lopít(lop-ni)”: rabol-ni, fosztogat-ni

lyžica(lyzsica) = kanál (Az összehasonlító nyelvészek, főleg az irodalmi nyelveket összehasonlítók számára ez a két kifejezés nem egyenlő. Ha megkérdezünk egy parasztot, hogy mire szolgál a kanál, akkor azt mondja a „lé“ evésére. Most tegyük be a szlovák kifejezésbe „lé ežöce, lé eszőce, lé eszőke” stb.“, s szerintem máris érthetővé vált, ma is azt mondjuk „eszek“. A magyar ennek a mély és megfordított változata „kanál = lának = la anaka = (magasan) lé enőke“(ma is használjuk „enni“). Most már egyeznek, csak az egyik kutya, másik eb. x .

(8 +1) + 72 + 33 + 34 + 28 +3 +22 + 17 + 38 + 14 + 5 + 8 + 80 + (24 + 3) = 390 szó

M

macko, macik = mackó, macika x



macocha = mostoha((matsoch-matszoch)-( matšoka-matsoka)) itt megjelenik a „mátšik = mátsik = másik kifejezés, ami arra utal, hogy nem a tulajdon, hanem idegen, másé, ma nem használt kifejezés lenne ez a „máséka”, szlovákul „inéhočka” – nak kellene lenni ) x

mača = macskakölyök

máčik = mákszem

mačka = macska x

mach = moha x

Maďar = magyar (férfi)

mak = mák x

makovica = mákfej x

malina = málna (lásd: málik) x

mama = mama, anyu

mámit = ámít-ani, valójában bámít, s ebből b-m módosulattal: mámít(magyar szójáték „ámít-bámít-mámít”, kutya - butya - mutya)

mamľas = mamlasz x

mandla = mandula x

maslo = vaj (maszol, maszolo(masol,masolō) = natiera(natyiera), natierací(natyierací) lásd. mazať) x

maska = álarc, maszk, a más gyökből x

maškara = álarcos ember, maskara, a más gyökből

mávat = lóbál-ni (lásd: mo-moz, ennek v-s párja a mov)

maz = 1. máz, 2. kenőcs 3. enyv, csiriz

mazať = mázolni, maszálni, maszatolni ( tájnyelven mázuoni, maszāuni, maszatōni) x

mažiar = mozsár (a morzsál hangjainak magyar összekeverése utáni átvétel) x

mäsiar = mészáros, a metsz, metél szavak met gyökéből x

med = méz (a magyar „mál”-ból, mely szó mel,(a szlávoknál a „mele, mlieť = őröl, őrölni” értelemben, ott van a magyar molnár-melenár-mlynár-ban is) l>z váltással mez, ebből med, a lényeg ugyanis az, hogy a méz: málós) (Nem hiszem, hogy az emberek nagyrészének a „méz” említésekor a „málás” jut eszébe, hanem az, hogy „édes”. Ennek tudatában az előbbi levezetés erőltetett. Továbbá a magyar anyanyelvű kisgyerek is először „méd”-et kér és csak később keményedik ez „méz”- zé. A „medö“ szláv kifejezést ha fordítva olvassuk, akkor ez „ödemö“, tájszólásban „öde mö- egye meg (szlov. felírva „eďe meg“), a másik lehetőség „ēdem – ēden – ēdeny. Biztosan teljesen véletlen az összefüggés, hogy azt a helyet is „Eden-Éden“-nek nevezik ahol az emberek éltek, amikor az Isten megteremtette őket és azt állítják, hogy ott „tej és méz“ folyik. A „méz“ kifejezésünket magyarázhatjuk a „gyümölcs íz“ szerint, „méz“, mint „mē íz, vagy parasztosan „mē ízē), irodalmi nyelven „méh =(szlovákul) včela“, tájszólásban „mé, méhe“. Ezekszerint nagyon találóan a „méz“ „lekvár a méhektől, vagy „izé, vagy valami a méhektől“. A „méh = včela(vcsela)“ pedig utal a készítőre , „me ehö” ma „meg ehet, meg evő”. Ugyanezt jelenti a „včela – evecselő(evečelő), vagy visszafelé „elő ecsvö(elő ečvö)/ecövő-eszevő= előevő. Kell-e ehhez magyarázat?!) x

medveď = medve (mézkedvelő ugyanis) )( egyenesen mondhatjuk „med-eveď(med-evegy)”- „med-evő“, ahol „eveď-evő“ a magyar „enni = jesť(jeszty)(ő evett = on jedol)“-ból van. Jó példa ez arra, hogy az eredeti közös őseink kifejezését mennyire deformálta mind a két nép.) x

medza = mezsgye x

mékať = mekeg -ni x

mentieka (régies) = mente

meraci = mérő

meranie = mérés

merat’ = mér-ni x

meravo = mereven

meraviet’ = merevedik

meravý = merev x

merný = mérték

miazga = mézga x

mica = cica, pl. cicamica x

mieň – menyhal

miera = mérce(csak a tájszólásos kiejtésből megközelíthető. A mérni = merať(meraty) – mēir -ni - ebből mējr –ni, most írjuk fel a szlovák kifejezést, mint ahogy Ľ. Štúr a szlovák irodalmi nyelv megalakotója írta volna „miera = mjera” – „mējr -ni” . Most már ugy-e hasonlít? Jó példa arra, hogyan dolgoztak -dolgoznak az irodalmi nyelvek a modern nyelvtanok megalkotói mindenütt a világon. Felejtsük el az őseitek tájszólásait és akkor már azt adhatnak el nekünk, amit akarnak. Minnél nagyobb a különbség annál jobb, annál kisebb a lehetősége az egyetértésnek.) x

mierka = 1. mérce 2. métrék

mierniť = 1. csillapít-ani, enyhít-eni 2. mérsékel-ni

mierne = mértékletesen

mierny = mérsékelt (lásd: kimért)

milosť = kegy, könyörület, lásd: malaszt, a mál gyökből, melyből a málladozó is; e mál gyökből milovat szó, lásd alább

milovať = szeret-ni (a „mál-ás” és a „mil-ovanie”, között nehéz kapcsolatot találni, így a gyök-elmélet itt használhatatlan, de ha tájszólással mondjuk „ me ölöüvő-megölelő(ma) =(szlovákul) objať, objímajúci“, ha így írjuk fel „me-ölöv-ať“ akkor már hasonlít a „milov-ať -ra“. A „szeret“, kifejezést rokonítható a „szorít=(szlovákul) tíska(tyíszka), pritisne k sebe(prityiszne k szebe), továbbá rokonítható az „öszёēret ma összeértet = (szlovákul) dotýkať sa ”(száj, test, stb.) ) x

milý = kellemes, kedves

míňať – múlni (elmúlni =(szlovákul) pominúť tájszólással elmúni, vagyis múlt = múnt a Palócoknál elmúnyi, ami elmúlt az elment = elmene, elmén(tájszólás)- ménē-mín ē(l) = míňa, alább ott a minul-ý x

minulý = múlt(vagy minul –osť – mén-el – osť = mint, elment-osť)

miškovať = herél-ni, lásd: miskárol, mely a met> mis >metél, metsz gyökből származik”(egyenes olvasatban parasztosan „me sikout-at(me šikout-at)”- (ma)„meg sikoltat(meg šikoltat) = (szlovákul)urobí ho kvičajúcim) x

mletý = őrölt, darált, a magánhangzó kiesett a mál gyökből

mlieť, mleť = őrölni (valahol kiesik a magánhangzó, de van ahol az „a” átváltozik „e” -re, pl.. melem = őrölök, meleš = őrölsz, melivo= őrlőtest,őrlemény stb.) x

mlyn = malom, lásd fenn

mlynár = molnár

mlynček = daráló, lásd fenn

mňaukať = nyávog-ni x

močiar = mocsár x

močaristý = mocsár)(a „mocsaras/močaraš/ jobban hasonlít) x

močovka = trágyalé, azaz mocsok

mol’, mol’a = moly (a mál, málasztból, régen moly: moli)

mor = járvány (pl.: a halál martaléka), ami mar, elmar

morózny = morózus (morcos, mord, zord,

motať = 1. matat-ni, /ténfereg/ 2. felteker-ni /pl. zsineget/

motolica = métely x

motovidlo = motolla x

motyl = pillangó, lepke, bizonyára a motollából, mely a moz-mot-ból származik

mráz = fagy, fagyás, lásd merev(egyenesen tájszólásban olvasva „ ma ráz =(ma) meg-ráz =(szlovákul) potrasie, aki fázik azt „rázza” a hideg) x

m|reža = rács, rostély; érdekes hangcsere, hasonlatos pl. a mrož = rozmár

mrmlat’ = mormol, pontosabban „mormolít” x

mrviť = apróz-ni, mr = mor, mar, lásd morzsol

mrzutý = morcos x

muk = mukk

muknúť = megmukkan-ni x

mulatovať (köznyelv) = mulatozik x

mušt = must x

my = mi x

(8 +1) + 72 + 33 + 34 + 28 +3 +22 + 17 + 38 + 14 + 5 + 8 + 80 + (24 + 3) + (35 + 4) = 429 szó

N

na = nos, nahát



NÁD = ned, mint nedü, nedv, n>b különbözettel: med, mint pl. meder, medence, ez m>v különbözettel: ved, mint veder, vedel

nádcha = nátha, a ned, pl. nedv-ből, pl. nedár: ellő baromtól elfolyt nedv, nadály: pióca, azaz nedvben, vízben élő x

nádoba = edény (ned, nedv = víz) (az edényben bármit tarthatunk ezért általánosabb megoldás edény(edéň)-bedény(bedéň) - bödöny(bödöň) =(szlovákul) hrniec – a nádoba megfordítva bodán – ez már szerintam nagyon hasonlít) x

NAD = NAGY, kimagasló, túlságos

nad = fölé, de „kiemelkedő”, lásd: NAD

nad|merný = nagyméretű, pl. lakás

nad|mieru = túlságosan, azaz nagymétékben

nad|priemerny = átlagon felüli, itt is nad = nagy

|drž = tartály, ahol dr = tart, pl. držanie = tartás, fogás)(Természetesen a „drž(drzs) = tart” és nem a „dr”. A szó „nau = ná, drž = thárožó”, ahol a „ná-nau – nagy(naď) tározó =(szlovákul) miesto na skladovanie a víz tározó(tároló) = vodná nádrž)

nadto = ráadásul, nad = nagy



na|fúkat = felfúj-ni

na|gazdovat = megtakarít-ani, lásd: gazdálkodik

na|klonit = meghajlít-ani, kl>kr>kör

na|kopit = „fel|kúpít”, azaz felkupacol-ni: felhalmoz-ni, lásd: kuporgat, a kup (pl. kupac) gyökből

na|hor = felfelé (har, hor a magyarban „fel”, pl. Hargita)

na|kosit = (le)kaszál-ni (kos = kasz)

na|krútit = („felkörít”, valójában gördít-eni) felteker-ni, kr>kör

na|krivit = görbén, kr>kör (görbít-eni)

na|kup = bevásárlás, a kap gyökből, pl. megkap

na|lepit = felragaszt -ani, a lep (pl. lepel, belep) gyökből

na|rušit = megzavar-ni, lásd ráz, összeráz

na|rukovat = berukkol-ni

na|štrbit = megcsorbít-ani, štrbit = csorbít

na|študovat = megtud-ni, megtanul-ni, a tud (pl. tudás) gyökből

na|to” = arra rá, a to a tak, ták = illeszkedik gyökből van

na|triet = beken-ni, a terít szóból

na|trvalo = tartósan, a tar (pl. tart) gyökből

na|veky = örökre, ahol veky = vég(de a szlovákoknál vég = koniec, a „veky = évek = (vagy) roky”)

na|hatený = akadálytalan, itt a hat, het (mint hatol, hatékony) szerepel

na|málo = nem kevés, a mál, mint máladék, l>r: mor(zsa) jelent kicsit

na|mierny = mértéktelen, a mér gyökből

na|milý = nem szívélyesen, azaz „ne(m) máladozva”

ne = ne, nem x

nemo = némán

nemý = néma x



ne|činnost = tétlenség, a csin, csinál szóból, tagadással: necsin

ne|čistý = piszkos, „nem tiszta

ne|čudo = nem csuda

ne|dávno = nemrégen, ahol táv>dáv, tehát „nemtávol”

ne|s|koro = későn, azaz „nem korán”

ne|velký = nem nagyon, a vál gyökből, „ne (ki)váló”

než = -nál, -nél, l>z hangmódosulás, mint mel>méz

nič = ni(n)cs: semmi

nie = nem

niet, nieto = nincs

no = no, nos

nože = nosza, nocsak, nos hát (a tájnyelvi „nocsa(noča) jobban hasonlít, mint az irodalmi nyelv kifejezései) x

nútiť = unszol-ni, kényszerít-eni, erőltet-ni; a szlovákban a jó, igyanis nosz (mint noszogat) hangátvetéssel lett unsz alakú)(ha a „núť-iť” –ból visszafelé képezzük a szót, így „túni-iť”, akkor megjelenik a tájnyelvi „tóni, túni –(ma) tolni =(szlovákul) tlačiť”. Ez megint véletlenül egyezik.) x

nuž = nos: tehát, akkor x

(8 +1) + 72 + 33 + 34 + 28 +3 +22 + 17 + 38 + 14 + 5 + 8 + 80 + (24 + 3) + (35 + 4) + 7 = 436 szó

O

o|banovať = megbán-ni



obed = ebéd, v-b váltással az evét szóból(vagy a tájszólásos „dēebē – déi ebē – (ma) délebéd, déli ebéd, ebben az esetben a „de ebo” az „obed”, fordítottja, ha „b-v” váltás van, akkor „dé evo- dé evő“- ma „déli evő“ =(szlovákul) jedenie na poludnie.) x

objem = térfogat, az öb-ből, pl. öblös, öb k-vesztéssel a köb, keb (pl. kebel, köböl) szóból

oblok = ablak, a lak a luk, lók>ók, óg gyökből(ha szétírjuk tájszólással, akkor „abo lā kö”- abból lát ki =(szlovákul) z toho vidí von. Mind a ketten rendesen eltorzították az erdeti értelmet.) x

oblý = öblös: gömbölyded x

obraz = ábráz: kép, lásd ábrázat, ábrázol; ábr, obr a bor gyök (mint borító, burok) szó első két hangjának felcserélésével jött létre; ez a köze egymáshoz az abrosz és az ábrázat szónak: burok mindegyik x

obrok = abrak x

obrus = abrosz, lásd fenn: obraz x

oceľ = acél, az izz, edz szóból x

ocot = ecet x

óda = óda, az ó = régi szóból x

od = -tól, -től, -ról, -ről, de általában az „át” jelentés érvényesül, vagyis át t>d: od

od|činit = jóvátesz(jóváten-ni), činit = csinál-ni

od|krojiť = „lekarajít-ani”: levág-ni, leszel-ni, lemetsz-eni

od|viest = elvisz(elvin-ni)

oh, óh = ó, óh, ah

oho, ohó = hohó

och = ó, oh, ah

oj = aj, oh

okno = ablak, okno azonos az akna szóval; ok a luk, lók l-nélküli változata”(vagy a tájszólásos „kiné” – kinéz(ma) =(szlovákul) pozerá von, mélyhangú változata „kono-okno”)

oko = szem, ugyanis ablak, avagy akna, azaz luk, lásd: magyar akna, s fenn szlovák okno = ablak

okulár = szemlencse, képnagyító, okulár, lásd fenn: oko x

oldomáš = áldomás (köznyelv) x

olovený = ólom, az olu, olv (mint olvad gyökből) x

olovo = ólom, lásd fenn x

o|pálit’ = lesüt-ni, lebarnít-ani, a pir gyök r>l hangmódosulata szerepel itt

o|sihotený = elszigetelt, elhagyatott, ahol sihot = sziget

o|slobodiť = fel|szabadít-ani; slobod = szabad

otec = atya x

ovál = ovális(ováliš) x
(8 +1) + 72 + 33 + 34 + 28 +3 +22 + 17 + 38 + 14 + 5 + 8 + 80 + (24 + 3) + (35 + 4) + 7 + 15 = 450 szó

P

pá, pápá = pá-pá



pac, pac-pac, paci-pac = pacs, pacsi

pác (köznyelv) = pác x

packa = „pacska”: pacsi, kezecske, pacskolás

pacovať = pácol-ni

pád = esés, a pat, poty (potyog, pottyan, potya) gyökből t>d módosulattal(vagy th = d, akkor „páth”(pauth,pouth) = pád) x

padák = ejtőernyő, de „potyak” ez igazából, lásd fenn

padat’ = esik(esni), de potyog-ni ez igazából

padavka = hullott gyümölcs, azaz pottyant gyümölcs

padnúť = lepottyan-ni

paf = puff /puskahang/

pagáč = pogácsa; pag, pog = bog x

pagačik = pogácsa (b>p módosulat a bog gyökből)

pajác = pojáca, a boh(ó) gyökből x

pajtáš = pajtás

palác = palota(paláts) x

palacinka = palacsinta (a lap gyökből, gyökfordulással) x

pálenka = pálinka x

paleny(pálený) = égetett, a pár(ol), pír ( = tűz) gyökből r>l módosulattal, lásd parit = párol

palica = pálca x

palier = pallér x

páliť = éget-ni, a pír gyökből r>l módosulattal, tehát páliť = pirít-ani

palivo = tüzelőanyag, lásd fenn: a pír>pal gyökből

pamuk = pamut x

pancier = páncél x

pančovať = pancsol-ni /pl. bort/ x

pandúr (régi) = pandúr x

pánt = pánt x

pantalóny (régi) = pantalló x

papkať = papizik(papiz-ni) x

paplón = paplan x

paprika = paprika x

papuča = papucs x

pár = pár, néhány x

pár = házaspár

para = pára x

parenie = párzás

pariť = párol-ni

páriť sa = párzik(párz-ani)

parný = pára, gőz

parnik = gőzhajó, azaz „párahajó”

párny = páros

parta = parti (pl. vízparti)?

parta = párta (koszorú) x

partner = társ, partner (ami szintén a pár-ból származik!) x

patália = patália, zűrzavar x

pavuk = pók; olyan szópár ez, mint csavar- csűr, zavar-zűr x

pazder = pozdorja x

pečat’ = pecsét x

pečatit’ = pecsétel-ni

pečeny = sült, sütött, lád pecsenye

pečienka = pecsenye, sült x

pečivo = (pék)sütemény (úgy tűnik, hogy pék, pek és pecs szavak csak kiejtési változatok)

pejo, pejko = pej, pejló x

pekár = pék x

peniaz = pénz x

perkelt = pörkölt x

petržlen = petrezselyem x

pfuj = pfuj

piatok = péntek (lásd A hét napjai című fejezetet)

pijavica = pióca, pio = folyadék, víz, lásd: pióca, piás, pisi x

pika = „böke”: pika, lándzsa x

pikantý = bökős, lásd fenn: pika x

pinka = pinty (pintyőke) x

pipasár (régies) = pipaszár

pi-pi = pi-pi

pipika = pipiske

piškóta = piskóta x

piplať = pepecsel-ni, pep p>b: bab, lásd babrál x

pitvor = pitvar x

pivnica = pince x

pižmový = pézsma -(illat); pézs, piž a bűz kiejtési változata x

plášť = palást, általában köpeny (ami lep: pal fordítva: lap, lep) x

pléd = pléd, takaró, pléd a leped(ő) (ami lep) hangátvetéses alakja x

pleva = pelyva (hangátvetés) x

pletka = pletyka x

pliecko = lapocka; lap > pl, vagyis pliecko szabályos módosulata a pliecko, lásd fenn: pléd, alább: plienka, ploštica x

plienka = pelenka (hangátvetés: pel = pli, de a pel a lep fordítottja) )(érdekes példa arra, amikor mind a ketten elfelejtik az eredeti értelmet a magyar „pelenka = lepenke (lep = zakryje = betakar) = (ebből a szlováknál) zakrývanka lenne, ha a szlovák kifejezést Ľ. Štúr irodalmi nyelvén írjuk fel „pljenka – pelejenke – beléje enke – pelenka – beleenke – beléje enge(d) =(szlovákul) napustí do toho”, szerintem pontosan ezt teszik a pelenkával.) x

ploštica = poloska, valójában laposka x

podkova = patkó(pothkova) x

podkúvač = pat(koló)kovács

pokrovec = pakróc x

podlaha = padló x

pohár = pohár x

pol = fél (1/2) f>p hangmódosulással és mély hangrendben x

polica = polc x

polkruh = félkör, kr = kör

po|maranč = narancs; narancs tulajdonképpen „nyárancs”, ami a mongolból tisztán kitűnik

pologula = félgömb, azaz „félgolyó

polovina = fél (1/2)

poltucet = féltucat (pol a fél szóból származik f>p módosulattal)

pošuškať = megsúg-ni, odasúg-ni; itt sus-torog-ni

pootvoriť = kissé nyitott, ez a pitvar szavunk(megnyit-ni)

pot = izzadság, pl. „patakzik róla az izzadság”, lásd még a potok címszót

potkan = patkány x

potok = patak x

potóčik = kis patak

póda(pôda) = föd > föld, talaj, lásd „főd, fed f>p: padlat

pójd(pôjd) = padlás

póza = póz a fesz, mint feszül (pl. fasz) szóval azonos, innen a pózna, poszt (rendőr) szó is. x

prach = por, az o hang kiesésével, itt valójában: „poracs” x

prašný = poros, azaz „porosnya”

prachovka = porrongy, pr = por, lásd még: prášit = poroz

prak = parittya, pr = per (pereg, perdül) gyökből

pramálo = nagyon kevés, pr = por, par(ány)

prameň = forrás; pr = por, f>p váltással a forrból)(jóval érdekesebb a helyzet, ha átalakítjuk tájszólásosra „phöre meňő(phöre menyő) – főre menő -(ma) felfelé menő =(szlovákul) idúci smerom na hore. Úgy néz ki a helyzet, ha a köznép akarta, akkor megértette egymást, csak a papoknak, meg az uraknak kellet a latin, hogy értsék egymást.Szintén nekik állt érdekükben az eredeti nyelv szétválasztása, értelmetlenné tétele.) x

prášit = poroz-ni, valójában „porosít”

prášok = porszem, pr = por, lásd prach = por

pražiť = perzsel-ni, pörköl-ni, pirít-ani, süt-ni, ránt-ani, perzsel-ni, valójában parázsít x

prskať = 1. prüszköl-ni, 2. serceg-ni, sistereg-ni, szikrázik(szikráz-ni), pattog-ni, 3. fröcsköl-ni x

prskavka = csillagszóró, lásd fenn: prskať

pst = csitt, pszt

pudlík, pudel = puli(pudli kutya = pes) x

puf = puff

puchnúť = puffad-ni, dagad-ni, duzzad-ni

puknúť = felpukkad-ni (a hólyag), meghasad-ni, megreped-ni (pukkan-ni)x

pusa (köznyelv) = puszi x

pusta = puszta x

pustatina = pusztaság, kopárság

pustnúť = pusztul-ni

pustošiť = pusztít-ani

pustota = pusztaság, sivárság

pustovník = remete

pustý = puszta, üres, kopár

puška = puska x

púšť = sivatag (puszta)

púšťať = elenged-ni, valójában elveszt-eni, ugyanis puszt = foszt = veszt, p-f-v hangmódosulattal

o|púšťať = elhagy-ni

od|púšťať = megbocsát-ani

putňa = puttony x

pýr = (arc)pír x

(8 +1) + 72 + 33 + 34 + 28 +3 +22 + 17 + 38 + 14 + 5 + 8 + 80 + (24 + 3) + (35 + 4) + 7 + 15 + 69 = 519 szó

R

rab (költői) = rab



rabovať (exp) = rabol x

rabstvo (költői) = rabság

ráčkovať = raccsol x

rad = rend (a magyarban az n csak vendéghang)

rád = rend (pl. jezsuita)

rak = rák x

rakovina = rák (betegség)

rám = ráma, keret x

rang (köznyelv) = rang

rapavý = ripacsos, ragyás

rároh = rárósólyom

rašpľa = ráspoly (amivel reszelhetni) x

raž = rozs x

raždie = rőzse x

reďkev, reďkovka = retek(rethjkev, ahol th = d, dj = ď=gy) x

rehot = röhögés x

rehotať sa, rehliť sa = röhög(tájnyelven röhögélni, röhötgélni, röhögéni, röhönni,röhölgéni atď.)

repa = répa x

repka = repce x

rešeto = rosta (a ráz gyökből), szita x

rev = ordítás, üvöltés, a re, rí gyökből, pl. rian, rikolt

rez = vágás, szelet, a rész szóval azonos

rezeň = szelet, tehát rész

riadny = rendes

ribezle = ribizli x

riediť = ritkít x

riedky = ritka, gyér

ring = ring x

ringolat = ringló x

robit’ = dolgozik (a rob, robot a ró-rov v>b változata!, azaz a kirovott, kirótt, rárótt munkát végzi; robot = rovott, kirótt)

roj = raj (méhraj) x

rojčenie = rajongás x

rojčivý = rajongó, álmodozó

rojenie = rajzás

rošt = rostélyos x

rováš = rovás, „sok van a rovásán”, jelzésre szolgáló pálca x

rovina = róna, a rovina a róna v-s párja, mint zűr-zavar, zár-závár x

rúcho (költői) = ruha, ruházat

ruina = rom, omladék( ha a juraj –györgy(ďörď), akkor a “ruina - rujina – ruďina-roďan – rogyan –(ma) roggyan(roďďan)) x

rumy = romok

ruža = rózsa, a ró gyökből, a rovóiról = tüskéiről(vagy a magyarban is átdobódott „szōuró-szúró(súró) = (szlovákul)pichľavý, pichliač) x

(8 +1) + 72 + 33 + 34 + 28 +3 +22 + 17 + 38 + 14 + 5 + 8 + 80 + (24 + 3) + (35 + 4) + 7 + 15 + 69 + 23 = 542 szó

S (SZ)

sako = zakó, eredetileg a zsák, szák szóból, az alapszó: zug x



salaš = szállás (nyári/hegyi, karámmal és kalibával)

sane = szán x

sanica = szánkózó

sankovať = szánkózik(szánkóz-ni)

sánky = szánkó

sára = szár: csizmaszár, cipőszár

satan = sátán x

sať = sziv-ni, szopik(szop-ni), a szí gyökkből, lásd alább:

savý = szívó x

scéna = szín, az angol scena, scene is ez, sc = sz

scenár = szövegkönyv, tehát „színár”, lásd fenn

sečka = szecska, a szegcse (mint szegdelt) szóból hangátvetéssel, ilyen szó pl. a szökcse>szöcske x

sečný = szegő, vágó, metsző

sekáč = „szegőce”: vágókés, vágóeszköz

sekera = szegő: fejsze, balta x

sečny = vágó, metsző, tehát szegő

sekať = vág-ni, metél-ni, a szeg, szak gyökből, lásd: szecska

sekera = szekerce, balta, mint szegő

semenač = magfa, (magonc) lásd: mag = szem

semenár = magtermelő

semenica = magnövény

semeno = mag, azaz szem)(szē-menő(sē-menő) =(szlovákul) je na rozhádzanie)

sennik = szénapadlás, azaz szennik szóban a széna szó áll, lásd: seno

senný = szénás

seno = széna x

séria = sorozat, minden nyelvben egyaránt a magyar sor szóból

sihoť = sziget/félsziget (folyóban)

silo = siló, silótároló x

sípavý = sípoló, sziszegő x

sipieť = sipít-ani, sziszeg-ni

sipot = sípolás, sziszegés

sitina (botanika) – szittyó (növény)

sitko = kis szita, vagyis szit-ka, lásd: sito = szita

sito = szita x

skala = szikla (hangátvetés) x

sklz = siklás x

s|kory = korai (az s csak előhang)

s|koro = korán, hamarosán x

s|kŏr = korábban

s|krátiť = kurtít-ani (az sz előhang s kiesett az u)

s|krček (exp) = korcs, nyápic, csenevész ember

skriňa = szekrény (minden nyelben a szek = szeg = zug gyökből) x

skrinka = szekrényke

skrúcať = csűr-ni, összecsava-ni r, hangösszekeveréssel a csűr-ből

s|kúpy = kuporgató fukar, az sz előhang

s|kvelý = kiváló, remek, pompás, lásd: az sk után követlező velý = váló, mint kiváló

skypriť = porhanyósít-ni, porít-ni, itt a pr-ben rejtőzik a por

slama = szalma, hangátvetés x

slamenák = szalmakalap, hangátvetés

slamka = szalmaszál, hangátvetés

slamnik = szalmazsák, hangátvetés

slanina = szalonna, hangátvetés x

sláva = dicsőség, ami erős tévedés, mert szláv, régen sláve, sclave annyit tesz, mint szolga, rabszolga, lásd: szervilis, az eredeti szer, szerv szóból(egy másik írásban már említettem a szláv- sláv = őselvű =(szlovákul) verí v praprincípe kifejezés értelmezéseit )

slivka = szilvafa, hangátvetés x

slivkový = szilvás, hangátvetés

slivovica = szilvapálinka, , hangátvetés

sloboda = szabadság, az l csak vendéghang, tehát szoboda

slobodno = szabad, az l csak vendéghang, tehát szobodno

Slovák = szlovák, alapszó a „szláv”, a régi szláve = szolga szóból; ezt az is bizonyítja, hogy a v hang h is lehet, s lásd: sluha = szolga

(A „szlovák”kifejezés értelme nálam teljesen más, mint a szerzőnél.Tudom, hogy nagyon nehéz elszakadni azoktól a jól betanított dogmáktól, amit az iskolában ránk erőltettek. A „Mit rejthet a szláv és a hungarus kifejezés” című írásomban egy érdekes megoldást említek „szlovák-szolo vak- ami nekünk „szóló vak“ kifejezést eredményez. Elég provokatív a kifejezés értelme, gondoltam is rá biztosan valaki felszólal ellene. Ez nem történt meg. Ezért most folytatnám, mivel a kifejezés eredetileg nem jelenthette ezt. Elég nagy és nehezen magyarázható keveredés van az elnevezésekben és ez azért, mert a régi dogma szerint a „slovan(szlovan)(szláv)” kifejezésből kell eljutni a „szlovák(slovák)”, na meg az elmaradhatatlan „szolga –sclavus”-hoz, mert a fölművelő paraszt az csak szolga, rabszolga lehet. A szlovák nyelv logikája azt sugalja, hogy ha a férfi szláv-Slovan(szlovan), akkor a nő „Slovanka(szlovanka) – Slovenka(szlovenka)“ az országuk „Slovani(j)a(szlovani/j/a) - Sloveni(j)a(szloveni/j/a – Slovansko(szlovanszko) – Slovensko(szlovenszko)“, ha a férfi „Slovák(szlovák)“, a nő „Slováčka(slovák-ka)(szlovácska/szlovák-ka/)“, az ország neve „Slováki(j)a(Szlováki/j/a-Slováksko(Slovácko)(Szlovákszko/Szlovácko/)“.(Némelyik kifejezést nehéz kiejteni, ezért nehezen lehetett volna használni.) Ez a kavarodás már az 1760-as években is meg volt, erről tanúskodik ez a kis részlet Anton Bernolák 1827-ben kiadott szótárából(a rövidebb kiadásból, mert a Palkovič által kiadott 6 kötetes szótárnak csak az első kötete található az interneten.) A „tót“ kifejezést, amelyiket ma csúfolónak tartanak „Slovák(szlováknak)“ fordítja.


Tót – Slowák(Szlowák)

Tóté - Slowákow(Szlowákow)

Tót nyelv - Slowenčina(Szlowencsina)

Tót-ország - Slowensko(Szlowenszko)

Tót – személy(nő) – Slowenka(Szlowenka)

Tót – személyé – Slowenčin(Szlowenčin)

Tótul – Slowenskí(Szlowenszkí)
Itt a „w” keltette fel a figyelmemet, amelyik ugyanolyan problémás, mint a latin „v”. Mikor ôs hogyan olvassuk ezeket a hangzókat? Egyszer „v“ egyszer „u“. A „w“- re a magyar azt mondja „kettős „v”“, az angol „duoule ju = kettős „u““. Írjuk fel „Slovák-Slowák-Slouuák-Slovvák-Slovuák-Slouvák“(s=sz)- a „szól-szóló“ érthető az előző megoldásból, most folytassuk a második résszel „wák-owák-ovvák-ouuák-ovuák-ouvák stb.“. Ha összekapcsoljuk akkor ez a kettő lesz érdekes „szól(ō) ouv-āka, szól(ō) uov-āka“, ami azt jelenti, hogy „ou“, vagy „ou“- kal beszél. Most nézzünk egy pár példát a szlovák irodalmi nyelv megalkotójának a nyelvtanából, a címe: Ľ. Štúr: Nárečja slovenskuo, alebo potreba písaňja v tomto nárečí.
a) Leda ten grammatikár, ktorí z dakolko pádou tak rečenje pravidlá reči odťahuje, buďe predhadzuvať v takíchto prípadnosťach reči že je ňepraviďelná a ňeduosledná, ale čo po jeho pravidlách, z ktorích si mnohje sám nastrúhau a reči na silu nastrčiť chceu!
b) Viďeť ťjež podla predňesenjeho ďalekuo nazadostaňja grammatík naších a nájme našej Slovanskej za rečou, i bou bi čas abi sme reč našu už hlbšje viskusuvali.
Tvorivá určujúca príveska:

„j“ (v mužskích), („j“) „a“ (v ženskích) „jo“ (uo [6]) (v ňijakích) pri menách na tvrdú spoluhlásku pred ňou vichádzajúcich.

zdrav: zdraví, m. zdravá ž. zdravuo ň.
chud: chudí m. chudá ž. chuduo ň.
pln: plní m. plná ž. plnuo ň.
mal: malí m. malá ž. maluo ň.
star: starí m. stará ž. staruo atď.

sk+í sk+á sk+uo:


ňebeskí, ňebeská, ňebeskuo,
ženskí, ženská, ženskuo,
pohanskí, pohanská, pohanskuo,
kňazskí, kňazská, kňazskuo,
mňíski, mňíska, mňísko,
bozskí, bozská, bozskuo,
tureckí, turecká, tureckuo atď

K forme druhej pričítali sme všetkje tje slovesá, ktorje príveski ku koreňu lebo pňu slov pomocou prípinki nu prirážajú. Prípinka táto ňje je len viplňujúca, ale sa ona tuhšje so slovom zrastá a aj víznamu v mnohích slovesách zvlášni obrat dáva. Ako za prjechod od prvej formi k druhej muožu sa považuvať tje slovesá, ktorje prípinku nu (n) len v prítomnom čase vsádzajú, v menosloví ale a v ňeurčitom bez ňej ostávajú. Sem patrja na pr. žňem, staňem, rekňem atď. ktorje v menosloví a v ňeurčitoin majú: žau, žať, stau, stať, rjekou, rjecť. Prezrime už samuo tvoreňja, vezmúc na pr. koreňe mi, vi, duch, chvat, vad, pad, ktorje mať budú:

v prít. menosl. ňeurčitom.
mi-ň-jem, mi-nu-v, mi-nú-ť,
vi-ň-jem, vi-nu-v, vi-nú-ť,
dúch-ň-em, dúch-nu-v, dúch-nu-ť,
chvat-ň-em, chvat-nu-v, chvat-nú-ť,
vad-ň-em, vad-nu-v, vad-nú-ť,
pad-ň-em, pad-nu-v, pad-nú-ť.

Do treťej formi položili sme tje slovesá ktorje prípinku „i“ k svojmu utvoreňú potrebujú. Táto forma je, ako sme už aj hore viššje spomenuli, najčisťejšja a najzavaruvaňejšja. Tvoreňja jej je najsledujúce:

Prít. Menosl. Ňeurčití:
rob: rob-í-m, rob-i-u, rob-i-ť,
plod: ploď-í-m, ploď-i-u, ploď-i-ť,
chit: chiť-í-m, chiť-i-u, chiť-i-ť,
kaz: kaz-í-m, kaz-i-u, kaz-i-ť,
štep: šťep-í-m, šťep-i-u, šťep-i-ť.
Prit. Menoslovja. Ňeurčití:
zr : zr-je-m zr-e-u, zr-je-ť,
šer: šer-je-m, šer-e-u, šer-je-ť (sa)
hliv: hliv-je-m, hliv-e-u, hliv-je-ť,
kostnat : kostnať-je-m, kostnať-e-u, kostnať-je-ť,
šeďiv : šeďiv-je-m, šeďiv-e-u, šeďiv-je-ť.


  1   2   3


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©kagiz.org 2016
rəhbərliyinə müraciət