Ana səhifə

A szakdolgozat formai követelményei szte btk magyar Nyelvészeti Tanszék


Yüklə 30.97 Kb.
tarix10.06.2016
ölçüsü30.97 Kb.
A szakdolgozat formai követelményei

SZTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék

 

A formai követelmények be nem tartása jegylevonással, illetve a dolgozat elutasításával járhat, ettől eltérni csak indokolt esetben lehet. További részletekről a témavezetőnél lehet érdeklődni.



A szakdolgozatot elektronikus adathordozón (pl. CD) is be kell nyújtani. A szakdolgozat mellé meg kell adni egy e-mail címet is (a két fűzött példány elejére a név alá kerüljön), amelyre a témavezető és az opponens a véleményét elküldheti.

1.1. A dolgozat terjedelme

A szakdolgozat terjedelme legalább 60 000 n, legfeljebb 100 000 n üres karakterek nélkül (szóköz, tabulátor stb.) 12 pontos Times New Roman betűvel, másfeles sorközzel (ez kb. 35 oldal). A margók méretei: alul és felül, valamint jobb oldalon 2,5 cm, bal oldalon 3 cm. Jobb oldalon a sorkizárás nem követelmény. A 35 oldalba nem számítanak bele a statisztikai táblázatok és az irodalomjegyzék.

A szakdolgozatot elektronikus adathordozón (pl. floppy, CD) is be kell nyújtani; ezt a szerző a védés után visszakapja. A szakdolgozat mellé meg kell adni egy e-mail címet is, amelyre a témavezető és az opponens a véleményét elküldheti.

1.2. A szakdolgozat mellékletei

A tanárjelöltnek azt is bizonyítania kell, hogy képes önállóan az elvégzett szak tanításával összefüggő ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. Ez vagy a szakdolgozathoz csatolt módszertani fejezettel (8–10 oldal), vagy külön portfólióval teljesíthető (lásd Az SZTE BTK Tanulmányi Ügyrendje II.8.2. pontját). (Ezek elkészítéséhez részletes útmutató a tanszék honlapján olvasható.)

A módszertani fejezetet a szakdolgozat végéhez illesztve, azzal egybekötve, a portfóliót pedig külön két példányban spirálozva, a szakdolgozat mellékleteként kell benyújtani.

A szakdolgozat értékelésre leadott változataiban szerepeljen egy második címlap, amely tartalmazza a plágiumról szóló következő nyilatkozatot:



NYILATKOZAT
Alulírott ……………………………………………………………………………., a Szegedi

Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója ezennel büntetőjogi felelősségem

tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy

………………………………………………………………………………………………….…

…………………………………………………………………………………………………....

című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott nyomtatott és elektronikus

szakirodalom felhasználása a szerzői jogok nemzetközi szabályainak megfelelően készült.

Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:

• szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;

• tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;

• más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül.

Szeged, .............év ……………… hó ………. nap
……………………………………………

aláírás


2. A dolgozat szövege

2.1.Hivatkozások. A szövegbeli hivatkozás a szerzők vezetéknevét tartalmazza zárójelbe tett évszámmal vagy évszámmal és oldalszámmal, pl. „Simonyi (1881) csoportosításában...” vagy „Antal (1961: 92) szerint...”. A szerzők nevének Kiskapitális kiemelése kerülendő. Ha egy szerzőnek több, azonos évben megjelent művére hivatkozunk, ezeket az ábécé betűivel különböztessük meg egymástól, pl. „Ferenczi (1974a, 1974b)”.

2.2. Idézés. Ha valamilyen munkából szó szerint idézünk, azt mindig idézőjel közé kell rakni. A szó szerinti idézés legfeljebb néhány mondat legyen, hosszabb részeket saját szavainkkal foglaljunk össze. Mindkét esetben meg kell adni a szerzőt és a forrást oldalszámra pontosan. Az oldalszámoknál az ismétlődő tízeseket és százasokat nem kell kiírni: 4–8, 12–8, 123–34; de: 12–23.

2.3. Kiemelések. Csak a nyelvi adatokat és az esetlegesen említett kötetcímeket írjuk dőlt betűvel, de sortagolással elkülönítve a nyelvi adatok se dőljenek. Kivételesen a különtagolt részben is lehet a nyelvi adatot dönteni, ha az kontextusba van ágyazva. Egyéb tartalmi kiemelésre a  r i t k í t á s  használható.

A dőlt betűs szavakhoz tapadó központozási jelek maguk is dőljenek! Az oldalszámok és az évszámok, valamint többszerzős könyvek szerzőinek a neve közé nagykötőjelet kell tenni. Ez a kiskötőjel hosszának kétszerese: 12–18 o. vagy 1848–49-ben, illetve Noam Chomsky–Morris Halle.



2.4. Lábjegyzetek. Lábjegyzetbe kerülhet minden olyan adat, kiegészítő információ, amely a főszöveghez nem tartozik szorosan hozzá, elhagyása azonban fontos információktól fosztaná meg az olvasót. Adatok, bizonyítások ne kerüljenek jegyzetbe.

3. Az irodalomjegyzék

A dolgozat végén IRODALOM cím alatt adjuk meg a dolgozatban említett művek adatait. Ide csak a ténylegesen hivatkozott munkák kerüljenek. Ez legalább 10 tételből álljon, és ebből legalább kettő folyóiratcikk legyen. A szerzőknek, szerkesztőknek a vezeték és az utónevét is közöljük. A szerző(k) neve és az évszám közé nem kell központozási jel. A címeket (az alcímeket is beleértve) kettőspont előzze meg. A címet, a helyet és a kiadót vessző különítse el egymástól. A szerzők felsorolásában az ábécérendet, egyazon szerző művei között pedig az időrendet kövessük. A kötetcímek (könyv- és folyóiratcímek) dőljenek, a köteten belüli címek maradjanak kiemeletlenül.



3.1. Könyv: kérjük a kiadót is feltüntetni! Az esetleges kötetszámok vessző nélkül, félkövéren kövessék a kötetcímet.

Bálint Sándor 1957: Szegedi szótár I–II, Budapest, Akadémiai.

Külföldi szerzők esetén az első szerző nevét magyaros sorrendben, a többiét eredeti sorrendben adjuk meg.

Chomsky, Noam–Morris Halle 1968: The sound pattern of English, New York, Harper and Row.



3.2. Többszerzős könyvben olvasható írás: a kötetbeli cím és a kötetcím közé kérjük a szerkesztő(k) nevét is kiírni. Az oldalszámok az írás teljes terjedelmét közöljék. (A konkrét oldalszámutalások a cikk szövegében legyenek.)

B. Lőrinczy Éva 1962: A határozó, in Tompa József szerk.: A mai magyar nyelv rendszere II: Mondattan, Budapest, Akadémiai, 162–259.

Országh László 1966: A mai angol szótárirodalom, in Országh László szerk.: Szótártani tanulmányok, Budapest, Tankönyvkiadó, 341–67.

3.3. Egyszerzős könyvben olvasható írás: abban különbözik a többszerzősbelitől, hogy az „in” után rögtön a kötetcím következik. Az oldalszámok az írás teljes terjedelmét közöljék. (A konkrét oldalszámutalások a dolgozat szövegében legyenek.)

Esterházy Péter 1986: A próza iszkolása, in Bevezetés a szépirodalomba, Budapest, Magvető, 8–153.



3.4. Folyóiratcikk: nincs „in” (ez különíti el az egyszerzős könyvben olvasható írástól), és nem kell sem a szerkesztő, sem a hely, sem a kiadó, de kevésbé ismert folyóiratok esetén megadhatók. A félkövér szedésű évfolyamszám vessző nélkül kövesse a folyóiratcímet. Az oldalszámok az írás teljes terjedelmét közöljék. (A konkrét oldalszámutalások a cikk szövegében legyenek.)

Barna Ferdinánd 1867: Észjárati találkozások a magyar és finn nyelvben, Nyelvtudományi Közlemények 6, 70–101.

Ha a folyóiratnak egy évben több száma jelenik meg, és minden szám oldalszámozása elölről kezdődik, az évfolyamszámhoz törtvonallal a szám számát is írjuk hozzá.

Szathmári István 1995: A csak helye a mondatban, Édes Anyanyelvünk 12/1, 9.



3.5. Sorozatok

3.5.1. Folyóiratszerű sorozat. Ha egy sorozat csak a megjelenés rendszerességében különbözik a folyóiratoktól, akkor a benne megjelent cikkekre ugyanúgy hivatkozzunk, mint a folyóiratbeliekre.

3.5.2. Monográfia-sorozat. A sorozat neve és a kötetszám alapján számon tartott kiadványok adatait a következőképp adjuk meg:

Károly Sándor 1958: Az értelmező és az értelmezői mondat a magyarban = Nyelvtudományi Értekezések 16, Budapest, Akadémiai.



3.5.3. Egyéb sorozat. Nem szükséges a sorozat címét kiírni, ha a kötet gerincén a sorozat neve és a kötetszám helyett a szerző/szerkesztő neve és a kötet címe van feltüntetve, vagy ha a sorozat nincs számozva. Az ilyen, elhagyható sorozatcím a könyv címe után adható meg zárójelek között, dőlt betűs kiemelés nélkül.

Vekerdi József szerk. 1982: Mesefolyamok óceánja: Válogatás a szanszkrit elbeszélésirodalomból (A Világirodalom Klasszikusai), Budapest, Európa.



3.6. Kézirat: kéziratnak minősül minden akár gépelt, akár nyomtatott írás, amelyet még nem tettek közzé. A dőlt betűs cím után közöljük a kézirat jellegét (pl. „doktori értekezés”), majd írjuk ki, hogy „kézirat”, és hogy hol lehet hozzáférni (pl. „Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet”).

3.7. Szótárak, lexikonok: megadjuk a szerkesztő vagy főszerkesztő nevét, a szótár pontos címét, és a megjelenés évét vagy éveit.

TESZ = Benkő Loránd szerk. 1967–1976: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, Budapest, Akadémiai.

Ha ismerjük a szótár vagy lexikon szócikkének szerzőjét, akkor a szerzőre és a címszóra hivatkozunk.

Lőrincze Lajos: nyelvi norma. in Grétsy László–Kovalovszky Miklós szerk. 1985: Nyelvművelő kézikönyv II. Budapest, Akadémiai, 334–6.

3.8. Hivatkozás elektronikus dokumentumokra: A CD-ROM-okkal ugyanúgy járunk el, mint a könyvek esetében. Tehát meg kell adni a szerző, szerkesztő nevét, a CD-ROM címét, kiadóját, kiadás évét.

Verstár ’98 – a magyar líra klasszikusai (CD-ROM), Arcanum Kft., Budapest, 1998.

A világhálón szereplő dokumentumok esetében a teljes elérési utat fel kell tüntetni, és minden esetben meg kell adni a felhasználás időpontját, vagyis amikor utoljára láttuk a tanulmányt.

Nádasdy Ádám 2003: Miért változik a nyelv?


[http://origo.hu/mindentudasegyeteme/nadasdy/20031117nadasdy.html – 2008. október 21.]

A teljes elérési út megadása, úgy, ahogyan a böngészőablakban látható, azonban nem mindig szükséges, hiszen annak alapján nem mindig lehet megtalálni a hivatkozott művet (pl. regisztráció szükséges hozzá). Ilyenkor elég a főoldal megadása, ahonnan általában könnyen eljuthatunk a hivatkozott műhöz.

Havasréti József: Tudományos írásmű [http://ejegyzet.bibl.u-szeged.hu/]

Mollay Erzsébet 2000: Németalföldi–magyar közmondásszótár, Néderlandisztikai Központ, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. [http://mek.oszk.hu/ – 2008. október 22.]

Gallasy Magdolna 2004: Szövegszerkezet és diakrónia
[http://www.nytud.hu/NMNyK/eloadas/index.html]

Ha az interneten talált folyóirat a papírváltozat tördelését megtartva olvasható (pl. PDF-ben), akkor feltüntetjük a tanulmány eredeti megjelenésének helyét a szokásos módon, így a hivatkozást bárki visszakeresheti.

Lanstyák István 2003: A Magyar értelmező kéziszótár a nyelvhelyesség fogságában, Magyar Nyelvőr 127, 370–88. [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127403.pdf]

4. A címlap:



Szegedi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar


Magyar Nyelvészeti Tanszék

 

A Teleki-kódex képzői


– szakdolgozat –

 

 



Készítette: Kis Péter EHA kód: KISPETER.SZE
        V. magyar

Témavezető: dr. Nagy Pál


       egyetemi docens

Szeged, 2009



 

5. Értékelés

A szakdolgozat értékelésekor a következő főbb szempontokat érvényesítjük:



  • a téma eredetisége, újdonsága

  • mennyiben sikerült megvalósítani a célkitűzést, új eredmények

  • a téma szakirodalmának és forrásainak ismerete, használata

  • a dolgozat szerkezete, okfejtése, logikája

  • stílus, helyesírás

Szeged, 2009. június 22.


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©kagiz.org 2016
rəhbərliyinə müraciət