Ana səhifə

2004 Sajtó alá rendezte: Fazekas Csaba Közreműködők: Berki Mariann Göndös Gáborné Kiss József


Yüklə 1.64 Mb.
səhifə1/65
tarix17.06.2016
ölçüsü1.64 Mb.
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   65
HEGYI IMRE

Egy élet a népi mozgalomban

Budapest – Miskolc
Nagy Imre Alapítvány


2004

Sajtó alá rendezte:
Fazekas Csaba


Közreműködők:
Berki Mariann
Göndös Gáborné
Kiss József

Kiadja a Nagy Imre Alapítvány (1023 – Budapest, Orsó u. 43.)

Felelős kiadó: Némethné Dr. Dikán Nóra.

Címlapfotó: Fazekas Csaba (2000).

Megjelent B/5 formátumban, 300 példányban.

ISBN 963 217 777 0


A mű elektronikus változatára a Creative Commons - Attribution-NonCommercial-NoDerivs (Jelöld meg!-Ne add el!-Ne változtasd!) licenc feltételei érvényesek: a művet a felhasználó másolhatja, többszörözheti, amennyi­ben feltünteti a szerző nevét és a mű címét, de nem módosíthatja, nem dolgozhatja át és kereskedelmi célra sem használhatja fel. A műre vonatkozó felhasználási feltételek részletes szövege az alábbi címen tekinthető meg: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/

TARTALOM

Előszó

Hegyi Imre: Életem

Családom


Tanulmányok

Katonaság

Parasztpárti emlékek, nemzeti bizottság

Az ötvenes évek

A Hazafias Népfrontban

1956.


Perek

A településpolitika, tanácsi munka

A művelődésről

Népi írói hagyományok, tokaji írótábor

Bogács

Hegyi Imre írásaiból

A) Cikkek, publicisztikák, 1939-1961.

A szövetkezetről

Parasztszövetkezeteket!

Körhinta


(Gondolatok egy magyar film bemutatója után)

Nemzeti összefogást!

Vezetők Borsodban

Falusi gondok

Eleven falusi társadalmi szerveket!

Hozzászólás a „Milyenek legyenek a falusi termelési bizottságok” című cikkhez

Gazdagabban termő földekért

A társadalmi munka megbecsülése

A tájtermelésről

Lendítsük fel a községfejlesztési munkát

Minél több embert vonjunk be a közéletbe



B) Visszaemlékezések, 1970-2005.

Visszaemlékezés a bogácsi földosztásra és a földműves szövetkezet megalakítására

Iván Szalimon emlékére

A földosztás. Új honfoglalás volt

A földosztók. A történelem hősei

Népfrontos emlékeimből

Sej, a mi lobogónkat fényes szelek fújják!

Találkozásaim Erdei Ferenccel

Újgazdák a belterjes gazdálkodás és szövetkezés útján

Szövetkezeti emlékeimből

Somogyi Imre, a Kert-Magyarország biciklis apostola

Tavaszi szél vizet áraszt

Népfrontos emlékeimből



Találkozások Veres Péterrel

Népfrontos emlékeimből

Itt engem egy embererdő védett”

Népfrontos emlékeimből



Gömöri tájakon

Nem a pártállamot – a hazájukat szolgálták



Egy mozgalom dicsérete

Igazi parasztpolitikus volt



Emlékeim Kovács Imréről

Darvas József 80. születésnapi évfordulójára

Falusi gondok

Átalakultak – együttmaradtak



1992. október 30-tól „Hórvölgye” Mezőgazdasági Szövetkezet

Október


Szülőföldünk, Bogács

Nemzeti és agrárpolitikus volt

A Tokaji Írótábor zarándok útjai

Történelmi évforduló

Hogyan is történt 1945-ben a földosztás?

Egy másik történelmi évforduló

Egy kormányprogram évfordulójára

Kenyér és torta

Az író, akinek műfaja az antifasizmus

Találkozások Fábry Zoltánnal, a stószi remetével

Lángelmét temettünk

Törvénybe iktatni Nagy Imre emlékét

Földvári Rudolf 75 éves

Nemzeti politikus volt

Emlékezés Nagy Imre születésének 100. évfordulójára

A magyar kultúra kiemelkedő és sokoldalú ápolója volt Béres Ferenc

Történelemhamisítás

Ötvenkét év a falu élén

Hatvan éve alakult meg a Nemzeti Parasztpárt

Mohás Sándor, a közéleti ember

Szabó Zoltán, „A tardi helyzet” írója

Cserépfalvi Imre, a bátor könyvkiadó

Nagy Imre személyisége jelképpé emelkedett

Veres Péter emlékére

Találkozásaim Gulyás Mihállyal

Gondolataim Szeberin Vendel halála kapcsán

60 év történelem

„Nagy idők nagy tanúi”



Könyvnapi emlékeit idézi fel a 86 éves Hegyi Imre

Búcsú Verhóczki Lászlótól



Hegyi Imre beszédeiből

Beszéd a Miskolci Írócsoportban



(1956. május 14.)

A szabálysértési bizottságokról



(1956. augusztus 1.)

A volt népfrontos pártok baráti találkozóján



(1956. október 14.)

A hősök napján



(1989. november 11.)

Az 1956-os forradalom 40. évfordulóján



(1996. október 22.)

Emlékezés Somogyi Imrére



(1997. augusztus 14.)

Beszéd A Tokaji Írótáborban

Például Tiszaladány

A díszpolgárság okán.



Móricz Zsigmond születésének 125. évfordulóján

(2004. augusztus 11.)

Interjúk, méltatások

Újjáalakul a Nemzeti Parasztpárt

Minden az emberen múlik

Beszélgetés Hegyi Imrével, a Hazafias Népfront megyei alelnökével

A mozgalom közkatonája

A hét embere

Hegyi Imre, a Tokaji Írótábor alapítója

Miskolc kulturális életéről az ötvenes években


és az 1956. október 23-i Szabó Lőrinc-estről

Dokumentumok

Hegyi Imre lakásügyével kapcsolatos iratok



(1956. október 11. – október 22.)

Hegyi Imre nyilatkozata a földosztás végrehajtásáról



(1978)

Hegyi Imre beadványa a Megyei Tanácshoz



(1982)

Fényképek


Előszó


A bogácsi születésű Hegyi Imre élete átfogja majdnem az egész 20. századot. Kétségtelen: nem tartozik az országosan legismertebb közéleti személyiségek közé, szűkebb régiójában, illetve az általa oly sokszor képviselt népi mozgalomban azonban jól ismerik nevét. Életútjának megörökítését, néhány írásának, beszédének közreadását épp ez a körülmény indokolja leginkább: bántóan keveset tudunk a 20. századi magyar történelem „második vonalához” tartozó, ugyanakkor elkötelezett nemzeti politikusairól. Pedig sokszor nekik voltak köszönhető a kisebb-nagyobb helyi, regionális vagy akár országos ügyek méltányos elintézése, bizonyos értékek átmentése, képviselete.

Hegyi Imre életét a népi mozgalom határozta meg. Népi értelmiségiként, parasztpárti fiatalként kapcsolódott a közéletbe, mellyel a második világháborút követő években is elkötelezte magát. Az 1930-as évek végén, 1940-es évek elején a népi mozgalom nagyjaival való személyes kapcsolata jelentette az élményanyagot a későbbi évek számára. Az 1945-ös generáció meghatározó eseménye, a parasztság évszázados álmát megvalósító földosztás számára is a régi, úri Magyarország megszűnésének és demokratikus kibontakozásának ígéretét hordozta. Az Észak-Magyarországon is újjászerveződő, megerősödő Nemzeti Parasztpárt helyi vezetőjeként ígéretes karrier előtt állt, amelyet a kommunista diktatúra kiépülése tört ketté. Nem véletlen, hogy az egykori „földosztó miniszter”, a kommunista párt egyetlen igazi agrárpolitikusa, Nagy Imre miniszterelnöki reformjai magával ragadják, politikájának, a szocialista rendszer demokratikus reformjának elkötelezett híve lesz. A pártállam által a közéletben való érvényesülésre kínált legjobb terep számára is ekkor – az épp Nagy Imre által „feltámasztott” – Hazafias Népfront lett. A földművelő emberek érdekeinek védelme, képviselete hajtotta előre, míg 1956 tavaszától a forradalomba torkolló folyamat helyi értelmiségének egyik meghatározó alakja. A törvényesség helyreállítását, a parasztság érdekeinek védelmét tette első helyre írásaiban, országgyűlési képviselőként mondott beszédeiben is. A forradalmat megelőző napokban a helyi reformer pártvezetéssel együtt akarva-akaratlanul előkészítője lesz az október 23-án kirobbanó eseményeknek. Hazatérve első dolga a Nemzeti Parasztpárt újjászervezése, az 1949-ben kényszerűségből abbahagyott munka folytatása lett.

Mint ő maga is mondja, nem volt forradalmár alkat. Demokratikus elkötelezettsége azonban a forradalommal való azonosulást hozott számára is. A kisebb-nagyobb túlkapások, majd a szovjet invázió őt is a reálpolitika útkeresésére késztette. Ezért vállalt tagságot a Kádár-kormányt elismerő megyei Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottságban, elsősorban a vidéki tanácsok újjászervezésén munkálkodott. E szerepvállalás többek között később nemcsak számára, hanem – tanúvallomásai révén – barátai számára is a megtorlástól való megmenekülést jelentette. Jellemző azonban, hogy a konszolidálódó Kádár-rendszerben nem pártpolitikai szerepet vállalt, hanem visszatért a Hazafias Népfronthoz, illetve a tanácsi munkához. A választókerületében, illetve annak tágabb vonzáskörzetében élők ügyes-bajos dolgaival, elsősorban a mezőgazdaságból élők sorsának javításával foglalkozott.

1972-ben elérkezettnek látta az időt arra, hogy a népfront kereteinek felhasználásával életre keltse a népi írók szellemi örökségéből táplálkozó tokaji írótáborokat. Az évről évre megrendezett, tartalmas tanácskozások nemcsak „túlélték” a rendszerváltás alapvetően más közeget hozó fordulatait, de új tartalommal teltek meg, és változatlanul az értelmiség egyik legnagyobb visszhangot kiváltó rendezvénye. Antall István írja róla az Európai utas 2002. évi 3. számában: „Hegyi Imre, aki 84 évesen ma is aktív résztvevője a vitáknak, minden évi szerzője az írótábor lapjának, s a kuratórium tagjaként esztendőről esztendőre egyik elfogadója és támogatója a kijelölt vitatémáknak.”

A rendszerváltás más vonatkozásban is újat hozott számára. A rövid pártpolitikai kísérletezés mellett a társadalmi egyesületek biztosítottak újra teret közéleti tevékenysége számára. A Tokaji Írótábor Egyesület Kuratóriumának tagsága mellett a Nagy Imre Társaság elnökségének tiszteletbeli tagjaként a mártír miniszterelnök szellemi örökségének ápolásáért tett sokat, és igen jellemző a szülőföldhöz való kötődésében a Bogácsi Kör elnökeként kifejtett tevékenysége. (Hegyi Imre bár miskolci lakos, gyakran hazajár Bogácsra.)

Hegyi Imre soha nem tagadta származását, azt a politikai felfogást, mely az 1930-as évek végén magával ragadta őt. Pedig többször megfordult körülötte a magyar történelem. De mindig megmaradt a népi baloldal következetes képviselőjének, a mérsékelt, népi baloldaliság – közéletünkben egyre kevésbé kimutatható – rokonszenves zászlóvivőjének.


E kötet első fejezetében ő maga mesél életéről. (Beszámolóit Kiss József levéltáros jegyezte le, e sorok írója szerkesztette, gondozta az életút-interjú szövegét.) Emlékezete – egy-egy periódust nem számítva – a legkisebb részletekben is pontos, személyes élményei, felidézett beszélgetései forrásértékű adalékai az általa megélt eseményeknek. Kötetünk második részében írásaiból válogattunk. Saját korának közéletét megszólító publicisztikai írásai közül az elsők a népi írók harmincas évek végi felfogását tükrözve szálltak síkra a paraszti szövetkezetek megteremtéséért. Legtermékenyebb periódusában, a Nagy Imre-i reformok igézetében több, a demokratikus politikai kibontakozást és az igazságtételt, a korrupt pártfunkcionáriusok eltávolítását szorgalmazó írását is közöljük. A forradalom leverését követően is többször ragadt tollat, a helyi napilapban a mezőgazdaság konszolidációját, a parasztság életkörülményeinek javítását fejtegette nagy szakértelemmel és politikai tapintattal.

Termékeny munkássága ellenére Hegyi Imre kevés irodalmi-publicisztikai művet alkotott munkás éveiben. Lekötötte a szervezés, a tanácskozás feladata. Nyugdíjas éveiben, illetve ahhoz közeledve viszont annál nagyobb kedvvel látott hozzá, hogy különböző lélegzetvételű cikkekben, tanulmányokban felidézze a földosztás, a népi mozgalom, a forradalom esemé­nyeit, vagy éppen eszme- és pályatársainak alakját. Személyes hangvételű visszaemléke­zéseiből is a teljesség igénye nélkül válogattunk, de írásait nem akartuk kivonatosan közölni, még ha így bizonyos átfedések kockázatát is vállaltuk.

Az említett kettősség jellemző beszédeinek közreadására is. 1956-ból három fontos beszédét is közölni kívántuk, míg beszédeinek következő része a rendszerváltáskor vagy az után keletkezett szövegekből áll. Fontosnak véltünk néhány Hegyi Imrével készült interjút is újraközölni, a dokumentumok között pedig publikálni Hegyi Imrének a tanácstagként, képviselőként kifejtett tevékenységét dokumentáló iratot. Közreadjuk továbbá a Hegyi Imre lakásügyével kapcsolatos dokumentumokat is, a szerző érintettsége mellett ezen iratok az 1956 október 23. előtti napok hangulatát, szóhasználatát is híven adják vissza az utókornak. Kötetünket néhány Hegyi Imre életének állomásait megörökítő fotó közlésével zárjuk.

Kiss József levéltáros mellett köszönettel tartozunk Göndös Gábornénak és Berki Mariannak a gépelésben nyújtott segítségükért.

Hegyi Imre e sorok írásakor 87. életévében jár. Sokunk nevében kívánok neki további jó egészséget, sok-sok köszönettel:


Miskolc, 2004 karácsonyán

Fazekas Csaba

  1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   65


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©kagiz.org 2016
rəhbərliyinə müraciət